Hasznos tippek a saját szervezésű utazáshoz I. - Tervezés, előkészületek

2021.06.03

Tapasztalataim szerint sokan kíváncsiak egy-egy utazás gyakorlati oldalára, sőt, a legtöbb blogolvasó, aki üzenetben megkeres, általában gyakorlati tippeket kér egy adott úti céllal vagy az utazásszervezéssel kapcsolatban. Amikor 2015-16 körül elkezdtünk komolyabban és tudatosabban utazni saját szervezésben, akkor - ezzel párhuzamosan - kezdtem blogokat olvasni, utazási oldalakat és fórumokat követni, melyekről jómagam is sok hasznos információt gyűjtöttem össze egy-egy utazás megszervezéséhez. Akkoriban kezdett napi szinten foglalkoztatni az utazás és a tervezés. Amikor pedig 2019 áprilisában elkezdtem blogot írni, az volt a célom és koncepcióm, hogy a lehető legrészletesebben mutassam be az utazásainkat, és minél több praktikus információt is megosszak, amivel teljes képet tudok adni az általunk bejárt országokról, és kézzelfogható segítséget nyújthatok az érdeklődőknek. Jómagam is olyan blogokat olvasok a legszívesebben, melyek sok gyakorlati tudnivalót is feltüntetnek egy-egy úti célhoz kapcsolódóan, hiszen tapasztalatból tudom, hogy mennyire hasznosak ezek az információk egy utazás megszervezése során. Nem rejtem véka alá a negatív tapasztalatainkat vagy nehézségeinket sem - ezt szintén magamból kiindulva teszem, hiszen én is azokat az információforrásokat preferálom, melyek nem csak a cukormázas felszínt mutatják be. Igyekszem őszintén megosztani a tapasztalatainkat, amivel a célom egy hasznos és hiteles útikalauz készítése. A kongruencia, vagyis az önazonosság az egyik legfontosabb alapelvem az életben, így a blogom tekintetében is az őszinteség és a hitelesség a két fő sarokpont.

Az útleírásoknál külön fejezetben, komplexebb utak és távolabbi országok esetén pedig általában egy különálló blogbejegyzésben számolok be részletesen a praktikus információkról és a szubjektív benyomásainkról, most pedig összeállítottam egy általános utazásszervezési kisokost, melynek segítségével saját magad is meg tudsz szervezni egy utazást. Szeretném leszögezni, hogy nem tartom magam profi utazásszervezőnek, és nincs a tarsolyomban semmilyen varázstrükk a legolcsóbb repjegy vagy a legjobb szállás megtalálására. A gyakorlott világjárók valószínűleg tisztában is vannak mindazzal, amit a továbbiakban leírok, de mindig akadnak kezdő utazók, illetve olyan utazni vágyók is, akik egy ideje szemezgetnek a saját szervezésű utazással, de eddig nem mertek önállóan belevágni az igazi felfedezésbe. Nekik, neked szeretnék most segítséget, inspirációt nyújtani és megmutatni, hogy nem olyan ördögtől való dolog megszervezni saját magunknak egy valódi kalandutazást. Ha évek óta álmodozol egy különleges utazásról, de eddig féltél megvalósítani, vagy bizonytalan vagy a szervezést illetően, akkor böngészd végig az alábbi utazásszervezési kisokost, melynek segítségével lépésről lépésre meg tudsz tervezni egy utat akár egy távoli, egzotikus országba is. Az egyes lépéseknél leírt tudnivalókat igyekszem alátámasztani konkrét, személyes példákkal, így ez nem csupán egy sablonos útmutató az utazásszervezéshez, hanem egy világutazó házaspár személyes tapasztalatainak gyűjteménye is.

Az első rész voltaképpen a szervezés előtti teendőket, kutatómunkát, információgyűjtést öleli fel. Mielőtt nekiállunk a tényleges szervezésnek, fontos rendelkeznünk bizonyos ismeretekkel az adott országgal kapcsolatban, hogy ne érjenek a későbbiekben kellemetlen meglepetések. Nem túl szerencsés dolog például, ha előzetes tájékozódás nélkül veszünk egy repjegyet egy távoli, trópusi országba, majd ezután kiderül, hogy éppen monszun vagy hurrikánszezon van olyankor az adott térségben. Ez egy triviális példa, mégis megesik időnként hasonló malőr a kevésbé rutinos utazókkal a különböző utazós csoportok és fórumok posztjainak tanúsága szerint.

Tulajdonképpen ez az első fázis a legfontosabb és egyben a legidőigényesebb is, hiszen ez a kulcsa annak, hogy a továbbiakban minden gördülékenyen menjen. Nálunk ez a szakasz hónapokig is eltarthat, mivel én szeretek nagyon aprólékosan utánanézni mindennek. Ha készen vagyunk a kutatómunkával, és fejben összeállítottuk az útitervet, akkor a tulajdonképpeni szervezést, vagyis a foglalásokat már néhány óra alatt lebonyolítjuk. Nézzük a kutatómunka egyes lépéseit:

ÚTLEVÉL, VÍZUM

Ha megvan a kiszemelt ország, az első és legfontosabb dolog megnézni az adott ország beutazási feltételeit és meggyőződni róla, hogy zökkenőmentesen beutazhatunk-e a vágyott országba. Az EU-n belül az új típusú személyi igazolvánnyal is utazhatunk, ha azonban távolabbra szeretnénk menni, szükségünk lesz az útlevelünkre. Fontos leellenőrizni, hogy meddig érvényes az útlevelünk, sok ország esetében ugyanis 6 hónapig érvényesnek kell lennie az indulás vagy a hazaérkezés dátumától számítva, és ha ez nem teljesül, akkor már induláskor nem engednek felszállni a repülőre.

Ha az útlevél rendben van, akkor a következő lépés a vízumkérelem. A magyar állampolgárok rendkívül szerencsések ebből a szempontból, hiszen a világ országainak túlnyomó többségébe problémamentesen beléphetnek. A Henley Passport Index 2006 óta vizsgálja a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) adatai alapján a világ összes országának útlevelét 227 utazási desztinációra vonatkozólag, ami magába foglalja a világ összes független országát és a függő/gyarmati területeket, majd negyedévente közzéteszi a legfrissebb eredményeket. A 2021-es év első negyedévének mutatói alapján a magyar útlevél a világ 10. legerősebb útlevele, ami azt jelenti, hogy 184 célállomásra léphet be bonyolult vízumprocedúra nélkül az, aki magyar útlevéllel rendelkezik. Mivel én a szlovákiai Felvidékről származom, és a blogom kapcsán is vannak onnan olvasók, ismerősök, ezért megemlíteném, hogy a szlovák útlevél, néhány másik ország útlevelével együtt a 11. helyen áll, vagyis szorosan követi a sorban a magyar útlevelet, és mindössze eggyel kevesebb, vagyis 183 országba vagy gyarmati területre tud zökkenőmentesen belépni az, aki szlovák útlevéllel utazik. Tudomásom szerint ez az egyetlen különbség jelenleg a Dél-afrikai Köztársaságba való belépés, ahová magyarok vízum nélkül beléphetnek, míg a szlovákokra bonyolult vízumigénylési és elbírálási procedúra vár az ország legközelebbi nagykövetségén. A vízummentesség nyilván a turisztikai célú beutazásra és egy maximális tartózkodási időtartamra (általában 90, esetleg 60 nap) vonatkozik. (Megjegyzés: Többféle osztályozás létezik, melyek különböző szempontok szerint rangsorolják az útleveleket; én az említett Henley-féle rangsort vettem alapul, ami egyfajta összesítő osztályozás, és az adott mutató tartalmaz minden olyan desztinációt, ahová vízummentesen léphetünk be, ahol a megérkezéskor vehetünk fel vízumot, és ahol egyszerűsített, elektronikus vízumigénylésre van lehetőség az adott útlevéllel.)

Ha vízumot kell igényelnünk, akkor az többféleképpen történhet. A legbonyolultabb az, ha személyesen, az adott ország nagykövetségén kell beszerezni, de szerencsére erre ritkán van szükség. Ha mégis erre kerülne a sor, alaposan nézzünk utána, hogy mi mindent kell benyújtani a vízumkérő lap mellé. Ilyenkor általában a repjegy- és szállásfoglalásokra, igazolványképre, némi készpénzre, ritkább esetben meghívólevélre van szükség. Sok országban van ún. visa on arrival, vagyis egy olyan vízum, amit kötelezően meg kell venni a reptérre való megérkezéskor (pl. Egyiptom). Manapság pedig ezt a fajta vízumot egyre inkább felváltja az előzetesen igényelhető, online vízum, amit a regisztráció kitöltése és a vízumdíj kifizetése után automatikusan megkap az igénylő (pl. Omán). Arról, hogy mely országokba milyen feltételekkel tudunk beutazni a saját állampolgárságunktól függően, a magyarok a magyar Konzuli Szolgálat, a szlovákok pedig a szlovák Külügyminisztérium (Ministerstvo zahraničných vecí) weboldalán tudnak tájékozódni. Fontos, hogy ezekről a dolgokról mindig hivatalos és naprakész forrásokból tájékozódjunk.

A vízumigénylés, az adott ország feltételeitől függően, lehet a szervezés első vagy akár az utolsó lépése. Amikor Ausztráliába utaztunk, az online regisztráció kitöltésével kezdtük a szervezést, hiszen egyrészt meg akartuk várni a jóváhagyást, mielőtt megvesszük a méregdrága repjegyet, másrészt pedig rendelkezésünkre állt egy teljes év a jóváhagyást követően arra, hogy megkezdjük az utazást, így nem kellett várni vele az utolsó pillanatig. Amikor viszont Ománba készültünk, a vízumigénylés volt a szervezés utolsó lépése, mivel Omán esetében ez a türelmi időszak csupán egy hónap, tehát a vízum megvásárlását követő egy hónapon belül kell belépni az országba. A repjegyeket és a szállásokat már hamarabb lefoglaltuk, így a vízumvásárlás maradt a végére.

ÉGHAJLAT, IDŐJÁRÁS

Az utazás időpontjának meghatározása előtt érdemes tájékozódnunk arról is, hogy milyen időjárásra számíthatunk a kiszemelt országban és időszakban. Ehhez nem árt tisztában lenni néhány alapvető földrajzi fogalommal és rendelkezni némi rálátással az egyes éghajlati övezetek jellemzőire. A déli féltekén fordítva vannak az évszakok, mint az északin, és mindkét féltekén az Egyenlítőtől távolodva váltakoznak az éghajlati övezetek. Az Egyenlítő közelében van a forró éghajlati övezet, ahol jellemzően két évszak, az esős és a száraz váltja egymást. Az Egyenlítőtől távolodva, a trópusokat felváltja a mérsékelt éghajlati övezet, melyre jellemző a négy évszak váltakozása. Ha még tovább haladunk az északi féltekén felfelé, a délin pedig lefelé, akkor elérjük a hideg éghajlati övezetet, vagyis a sarkvidékeket, ahol már újra csak két évszak figyelhető meg: a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár. Mindhárom fő éghajlati övezetet további alövezetekre lehet osztani, és mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai.

Ami a trópusokat illeti, az Egyenlítő közvetlen közelében van a legkiegyensúlyozottabb időjárás egész évben (pl. Seychelle-szigetek), de ahogy távolodunk az Egyenlítőtől, egyre nagyobb különbségekre lehet számítani az évszakok között. Az északi félteke trópusi területein nyáron (május-október) van esős évszak, ami egyes régiókban heves viharokkal jár együtt. Délkelet-Ázsiában ilyenkor monszun van, a Karib-térségben pedig hurrikánszezon. A déli félteke trópusi és szubtrópusi területein (pl. Ausztrália trópusai, Mauritius, Indonézia nagy része) pedig éppen fordított a helyzet: a mi nyarunkon viszonylag szárazabb és hűvösebb az időjárás, míg a mi telünkön (november-április) van melegebb, párásabb, esősebb időjárás, amit gyakorta trópusi ciklonok kísérnek. Ezek alapján nagyjából meg is lehet határozni, hogy hova mikor érdemes vagy éppen nem érdemes utazni.

Ami minket illet, igyekszünk úgy megválasztani az adott utazás időpontját, hogy a mi igényeinknek minden szempontból megfelelő legyen. Nem szeretjük sem a tömeget, sem a kánikulát, így mindig kerüljük a főszezont és a kiemelt, ünnepi időszakokat, amikor a legtöbben utaznak az adott régióba, és/vagy amikor a legmelegebb ott az időjárás. A másik végletet, vagyis a teljes holtszezont sem kedveljük, amikor a kedvezőtlen időjárás meggátolhat bizonyos tevékenységekben, esetleg sok látnivaló zárva van, így kevesebb a programlehetőség. Mindig próbálunk egy átmeneti időszakot választani, amikor már/még kellemes, de nem túl meleg az időjárás, és nincs tömegnyomor. Ez általában a tavaszi és az őszi hónapokat jelenti. Számunkra a szeptember az egyik legkedvesebb hónap az évfordulónk miatt, így minden évben igyekszünk erre a hónapra (is) időzíteni egy utazást és így ünnepelni. Nagy általánosságban a szeptember-október a kedvenc utazási időszakunk, de az úti cél függvényében erősen változhat, hogy hová mikor tartjuk ideálisnak az utazást. Kubába például márciusban utaztunk, mivel a Karib-térségben novembertől áprilisig tart a száraz évszak. A december-január az ünnepek és a téli szünet miatt kiemelt nyaralószezonnak számít, áprilisban pedig ott a húsvét, így ebbe a régióba, mindent szempontot figyelembe véve, február-március körül érdemes utazni. Jordániába szintén márciusban mentünk, ami egyszerűen tökéletes volt számunkra, ott ugyanis a nyári hónapokban szinte elviselhetetlen hőség tombol. A finnországi Lappföldre pedig február végén mentünk, amikor már lecsengett a karácsonyi főszezon, de még nem köszöntött be a tavasz, így sikerült megtapasztalnunk az igazi téli mesevilágot. A szabadidőnk szerencsére nincs az ünnepekhez, hosszú hétvégékhez kötve, sőt, mi általában ünnepek idején is dolgozunk, cserébe viszont szabaddá tudjuk tenni magunkat semleges időszakokban, ami az utazás szempontjából kifejezetten kedvező számunkra.

ANYAGI KERET MEGHATÁROZÁSA

Az utazás előtt fontos az anyagi keret meghatározása is, aminek főként egy hosszabb útnál van jelentősége, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések, és ne merüljenek ki az anyagi erőforrásaink utazás közben. Érdemes előre tájékozódni, hogy milyen árakra számíthatunk az adott országban: mennyiből lehet megoldani például a napi étkezéseket, vagy mennyibe kerül az üzemanyag, ha autót akarunk bérelni. Ezen információk birtokában pedig hozzávetőlegesen meg tudjuk határozni, hogy mekkora büdzsével kell készülnünk, ami erősen eltérő lehet a világ különböző térségeiben.

Miért jó saját szervezésben utazni? 

A saját szervezés egyik nagy előnye, hogy sokkal olcsóbban ki lehet hozni egy utazást, mint irodával. Ha saját szervezésben utazunk, a magunk urai vagyunk, nagyobb a mozgásterünk, ezáltal meg tudjuk keresni a legjobb ár-érték arányú repjegyet, s össze tudunk válogatni olcsóbb szállásokat. Néhány nagyobb körút, melyet már megszerveztünk magunknak elfogadható áron, a többszörösébe került volna utazási irodával. Egy nagyon egyszerű példa: amikor az ománi utunkat szerveztük, szembejött velem a neten egy utazási iroda ajánlata, melyben egy egyhetes utazást hirdettek Szalálába fejenként 500 000 Ft-ért, mely tartalmazta a nemzetközi repjegyet, a szállást egy tengerparti hotelben és a félpanziós ellátást. Nem tartalmazta a vízumdíjat, bármilyen programot vagy látnivalót és nyilván a költőpénzt sem. Mi végül pontosan ugyanennyiből, vagyis fejenként 500 ezer forintból kihoztuk a 2 hetes körutunkat, vagyis dupla időtartamot úgy, hogy bejártuk az ország keleti részét, majd egy belföldi repülőjárattal mentünk át a nyugati országrészbe, ahol szintén felfedeztük a környéket. A mi esetünkben ráadásul ez az összeg MINDENT tartalmazott - repjegyeket, vízumot, szállásokat, étkezéseket, autóbérlést, tankolást, látnivalókat, belépőket, hajókirándulást, költőpénzt, vásárlást. Megnéztünk egy csomó látnivalót, és csodás élményekkel gazdagodtunk. Sokkal több élményt és hosszabb, tartalmasabb utazást kaptunk ugyanannyi pénzért - a saját szervezésnek köszönhetően. Arról nem is beszélve, hogy az irodával való utazásnak is megvannak a maga veszélyei, hiszen akkor is közbejöhet bármilyen váratlan esemény (pl. járattörlés, szélsőséges időjárás), vagy kaphatunk olyan a szobát a szállodában, ami eltér a katalógusban szereplő képektől. Sok rémtörténetet lehet hallani olyan utasokról is, akiknek elúszott a befizetett nyaralás az adott utazási iroda váratlanul bejelentett csődje miatt. Az utazási irodára való hagyatkozás tehát csupán a biztonság hamis illúziója. Mi inkább saját magunkra támaszkodunk, és úgy gondoljuk, az a biztos, amit magunknak megszervezünk. Persze, a szervezés is egy időigényes és összetett feladat, ami sok munkával jár, de abszolút megéri a fáradságot.

Mikor érdemes utazási irodához fordulni?

Két esetben viszont tényleg érdemes lehet irodához fordulni. Az első ilyen eset, ha az iroda saját charterjáratot üzemeltet az adott nyaralóhelyre, így a repjegy biztosan olcsóbb lesz, mintha menetrend szerinti járattal utaznánk, sőt, a szállást is olcsóbban megúszhatjuk, hiszen sok iroda állandó bérlettel rendelkezik bizonyos szobaszámot illetően a nagy hotelekben, így olyan kedvezményeket kapnak, melyekhez magánemberként nem lehet hozzájutni. Ha tehát csak egy egyszerű nyaralásra vágyunk egy tengerparti üdülőövezetben, akkor érdemes lehet egy utazási iroda csomagajánlatát választani. Ez nyilván nem minden esetben érvényes, de vannak olyan tipikus nyaralóhelyek, ahová olcsóbb így utazni, ilyen például az egyiptomi Hurghada, ahová mi is utazási irodával mentünk (egyiptomi cikksorozat ITT). Érdemes tájékozódni és összehasonlítani az irodák kínálta csomagokat az egyéni szervezésben elérhető árakkal. A második eset pedig épp a másik véglet, vagyis amikor egy olyan extrém kalandtúráról van szó (pl. hosszabb magashegyi túra), ahol elengedhetetlen a profi szervezés és a szakavatott túravezető jelenléte. Továbbá ehhez a témakörhöz tartozik még olyan különleges, rendkívüli események lebonyolítása, mint a tengerparti esküvő, ahol szintén nem árt egy biztos szervezői háttér. Amikor a Seychelle-szigetekre utaztunk összeházasodni (részletes blogbejegyzés ITT), életünk legfontosabb eseményére készültünk, így azt akartuk, hogy minden tökéletes legyen, nem akartunk izgulni minden apróságon, ezért inkább a profikra bíztuk magunkat egy olyan iroda személyében, amely kifejezetten külföldi esküvők és egyedi nászutak szervezésével foglalkozik. Mindmáig úgy gondoljuk, ez remek döntés volt.

Hogyan spórolunk az utazásra?

Sokan felteszik a kérdést, hogy konkrétan mégis hogyan lehet megvalósítani évente több nagy utazást anyagilag. A válasz egyszerű. Minden döntés kérdése. El kell döntenünk, hogy mire akarunk fókuszálni, és ezt a fókuszt kell szem előtt tartanunk a mindennapokban. Ahogy sokan mások, úgy mi is átlagos, dolgozó emberek vagyunk a férjemmel. Nem nyertünk a lottón, nem vagyunk drogdílerek, és nincs gazdag amerikai nagybácsink sem, mégis elmondhatjuk magunkról, hogy eddig minden álmunkat sikerült valóra váltanunk, méghozzá önerőből, becsületes munkával. Ennek kulcsa az akaraterő és a tudatos hozzáállás. Mindamellett, hogy fontos számunkra a saját egzisztencia és egy biztos anyagi háttér kialakítása (saját lakás, autó, rendezett életkörülmények), a mindennapokban nagyon szerényen élünk, az utazás az egyetlen "luxus" az életünkben. Ez a hobbink és szenvedélyünk, amire képesek vagyunk szemrebbenés nélkül porlasztani a pénzt, cserébe viszont minden mással spórolunk, hogy minél többet tudjunk félretenni az utazásra. Nem dohányzunk, nincsenek márkás ruháink, ritkán járunk étterembe. Nem újítjuk fel minden szezonban a ruhatárunkat, mert tudjuk, hogy erre nincs szükségünk a boldogsághoz. Ha meglátunk egy szép holmit egy kirakatban, rögtön arra gondolunk, hogy ennyiből már tudnánk venni egy fapados repjegyet valamelyik európai nagyvárosba. Egy átlagos dohányos évente elfüstöl annyi pénzt a levegőbe, amennyiből mi megvettük a repjegyeinket Ausztráliába, egy drágább bőrtáska árából pedig inkább elmegyünk egy szuper wellnesshétvégére. Mindent az utazás mércéjével mérünk, és ez nem csak alkalomszerűen fordul elő. Ez egyfajta életszemlélet, ami szerint folyamatosan, következetesen és tudatosan éljük az életünket. Mindenki arra költi a megkeresett pénzét, amire akarja. Mi eldöntöttük, hogy haszontalan holmik helyett élményekbe, kalandokba, önfejlesztésbe és a világ megismerésébe, egyszóval utazásba fektetjük az anyagi erőforrásainkat.

SZOKÁSOK, KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK

Érdemes utánanézni az adott ország kulturális aspektusainak és a helyiek alapvető szokásainak is. Fontos tudatosítani, hogy mi vendégként érkezünk az adott országba, és illik tekintettel lennünk a helyiek szokásaira, hagyományaira. Nyilván nem lehet minden apróságra felkészülni, sok minden utazás közben derül ki, de ezen a téren is fontos egy előzetes tájékozódás, amennyire ez lehetséges. Ha például egy kevésbé turistás, konzervatívabb muszlim országba utazunk (pl. Omán), akkor oda kell figyelni a decens öltözékre, vállak és térdek eltakarására, a mély dekoltázs mellőzésére. Legyünk tisztában azzal is, hogy nyilvános strandokon ajánlott vagy kötelező lehet az úszópóló, úszónadrág viselése, és bikiniben csak a szállodák privát strandjain fürödhetünk. Szent helyekre, mecsetekbe csak mezítláb léphetünk be, és ezeken a helyeken a nőknek a hajukat is el kell takarniuk. Hasznos útitárs lehet egy nagy sál vagy kendő, amit bármikor a fejünkre, vállunkra tudunk teríteni, ha belépünk valahová, és ami egyébként is egy univerzális, praktikus ruhadarab, ami többféle módon használható. Érdemes tehát a megfelelő ruházattal is felkészülni, ha mondjuk egy arab országban tervezünk tenni egy alapos körutat.

LÁTNIVALÓK, PROGRAMOK - ÚTITERV ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az előzetes tájékozódás végső és legfontos eleme pedig a programterv összeállítása. A látnivalók utáni kutakodásban nagy segítségünkre lehetnek utazási blogok és utazós csoportok beszámolói. Érdemes követni minél több utazós oldalt és fórumot, és ha látunk egy érdekes látnivalót, fotót, beszámolót vagy cikket, akkor felírni vagy elmenteni magunknak, így biztosan nem feledkezünk meg róla, mire elérkezik az utazás ideje. Az egyik leghasznosabb weboldal a Tripadvisor, ahol nemcsak látnivalókról és programokról, de éttermekről és szállásokról is olvashatunk véleményeket, ajánlásokat. Egy körút megtervezéséhez jó alapot nyújthatnak az utazási irodák által kínált, csoportos körutak leírásai is. Noha mi már hosszú évek óta kizárólag saját szervezésben utazunk, érdemes lehet megnézni, hogy milyen körutakat szerveznek az irodák az adott térségbe, hiszen ezekből is gyűjthetünk ötleteket, illetve jó támpontot nyújthatnak arra vonatkozólag, hogy mely városokat, országrészeket érdemes mindenképp érinteni, és mennyi az a minimális időtartam, amit egy-egy állomáshelyen érdemes eltölteni. Ezután pedig variálhatjuk, bővíthetjük a programtervet a saját szájízünk és érdeklődési körünk szerint. Számunkra épp ebben rejlik a saját szervezés előnye, hogy mindent kötetlenül, a saját tempónkban és igényeink szerint fedezhetünk fel.

Noha manapság már szinte minden információ fellelhető az interneten, és egy csomó hasznos applikációt is letölthetünk a telefonunkra, nem szabad lebecsülni egy jó útikönyv hasznosságát sem. Én sokáig hadilábon álltam az útikönyvekkel. Többféle kiadvánnyal megpróbálkoztam, de az egyiknél nem volt áttekinthető az információk elrendezése, a másik nem nyújtott elegendő gyakorlati segítséget, a harmadik egyszerűen nehezen emészthető volt számomra. Aztán rátaláltam a Lonely Planet útikönyveire, és valóságos útikönyvrajongó lettem. Logikus elrendezés, a látnivalók részletes leírása, rengeteg hasznos információ, és sok esetben extra város- vagy útvonaltérkép. Nem véletlenül esküszik a legtöbb profi világutazó a Lonely Planetre. Ennek a kiadónak ráadásul az egyik legnagyobb előnye az, hogy 2-3 évente új kiadás jelenik meg a népszerűbb országokról, így garantáltan naprakész információkat tartalmaz. Emellett az egyes kiadványok fejezeteit külön-külön is meg lehet vásárolni PDF-dokumentum formájában, így nem kell egy vaskos könyvet cipelnünk magunkkal, ha csak egy városba vagy egy kisebb régióba látogatunk el egy nagy területű országon belül.

Ha egy városnézést tervezünk, és sok múzeum, kilátó vagy hasonló látványosság szerepel a programlistánkon, akkor érdemes részletesen utánanézni az intézmények nyitvatartási idejének és egyéb információknak. Mérlegeljük például azt, hogy a felkapott látnivalókhoz célszerű kora reggel, nyitásra érkezni, hogy elkerüljük a tömeget, míg a kilátókba általában naplementekor érdemes felmenni, így láthatjuk a várost nappal és esti fényekben is. Vegyük figyelembe, hogy sok múzeumban vannak ingyenes belépési napok (pl. minden hónap első vasárnapja), illetve szünnapok is (általában hétfő vagy kedd), és nézzük meg, hogy hová kell/érdemes előre jegyet venni, s így össze tudunk állítani egy optimális és időhatékony programtervet. Minden múzeumnak és fontosabb látnivalónak van saját weboldala, ahonnan naprakészen tájékozódhatunk. Néhány egyszerű Google-kereséssel rengeteg hasznos információt kideríthetünk. Végezetül pedig járjunk nyitott szemmel és füllel utazás közben is, hiszen még a legjobb tervezés mellett is előfordul, hogy a helyszínen szerzünk tudomást egy remek programlehetőségről vagy egy teljesen új látnivalóról, amivel addig nem találkoztunk egy leírásban sem.

A szenvedélyes utazók, mint ahogy mi is, általában őrlődnek a FOMO (fear of missing out) és a SLOMO (slow motion), vagyis a rohanás és a lassú utazás között. Szerintem fontos ebben is megtalálni az egyensúlyt és az arany középutat. Nyilván nem lehet minden országot egyforma és 100 %-os alapossággal felfedezni, de ahogy egyre tapasztaltabbak leszünk, úgy egyre jobban meg tudjuk határozni a saját igényeinket, és össze tudunk állítani egy optimális útitervet. Nekünk ez már elég jól megy, az egyre nagyobb rutinnak köszönhetően. Egy utazás során nyilván szeretjük kipipálni a legfontosabb látnivalókat, de legalább ennyire szeretünk letérni a kitaposott ösvényekről és felfedezni rejtett kincseket is, ahová kevesen jutnak el. Ez adja a felfedezés örömét. Emellett igyekszünk minden utazás során kipróbálni valami újat és izgalmasat, kilépve a sablonos keretekből és a komfortzónánkból. Ez általában valamilyen extrémebb sport vagy túra, esetleg egy különleges közlekedési eszköz kipróbálása, akár utasként, akár vezetőként. Ilyen volt például egy tengeralattjárós merülés Egyiptomban, tengerparti lovaglás Tunéziában, kenutúra a Tisza-tónál, városnéző túra és dunai "hajózás" az ikonikus kétéltű busszal Budapesten, egy beduin táborban töltött éjszaka a jordán sivatagban, többnapos nomád tartózkodás és dzsungeltúra az ausztrál esőerdőben vagy egy emlékezetes off-roadozás egy bérelt terepjáróval a világ legnagyobb homokszigetén, Ausztráliában. Nagyon szeretjük a világörökségi helyszíneket is. Minden országban olyan természeti és kulturális kincsek kerülnek fel az UNESCO Világörökségi Listájára, melyek nemzeti vagy akár nemzetközi szinten különleges látnivalók, és egyedülálló, egyetemes értéket képviselnek, ezért minden utazásunk során külön figyelmet fordítunk arra, hogy az egyéb látnivalók mellett minél több világörökségi helyszínt is bejárjunk az adott országban. Ezekről a helyszínekről az UNESCO hivatalos weboldalán lehet érdemben tájékozódni, ahol megtaláljuk a világ összes világörökségi helyszínét, országok szerint rendezve, térképpel, GPS-koordinátával, fotókkal és részletes leírásokkal ellátva.

A programterv összeállítása a kedvenc elfoglaltságunk. Imádjuk azt az érzést, amikor egy homályos folt a térképen egyre jobban kitisztul, és már látjuk magunk előtt az egyes látnivalókat, tájegységeket. Gondolatban már ilyenkor is utazunk, és szinte ugyanúgy élvezzük ezt a felkészülést, mint magát a megvalósulást. A kettő együtt alkot egy kerek egészet és egy komplex élményt, hiszen akkor érezzük igazán magunkénak egy ismeretlen vidék meghódítását, ha azt a saját erőfeszítéseinkből, a saját tudásunkból, önállóan fedezzük fel. Szeretünk mindent pontosan megtervezni, hogy útközben már minél kevesebb idő menjen el a szervezési dolgokra, s így a tudatos felkészüléssel sokkal többet ki lehet hozni a rendelkezésünkre álló időből, mintha csak úgy sodródnánk az árral. A spontán utazásnak is megvannak a maga előnyei, és néha mi is hagyunk egy kis üresjáratot a hirtelen jött ötleteknek, illetve előfordult már, hogy improvizáltunk egy betervezett programmal szemben, tehát nálunk sincs minden kőbe vésve, de összességében véve, nekünk sokkal jobban bevált a tudatos tervezés, mint a korábbi spontán utazás.

A következő részben a konkrét szervezés egyes lépéseit vesszük górcső alá.

Olvasd el az egész "Hasznos tippek" cikksorozatot: