Betyárok nyomában, avagy 11 különleges hely a Bakonyban

Sokak számára a Mátra, a Bükk vagy éppen a Visegrádi-hegység jelentik Magyarország legszebb hegységeit, hiszen mindenki ismeri azokat az ikonikus kilátópontokat és helyszíneket, mint a Kékestető, a Szalajka-völgy vagy a Prédikálószék, ám van az országban egy viszonylag kevésbé frekventált hegység, ami hírnevében talán igen, de szépségében cseppet sem marad el a többi tájegység mögött. Ez pedig nem más, mint a Bakony. A mi szívünk mindig is a Bakonyért dobogott, hiszen a férjem, Jozsó itt nőtt fel, és az elmúlt 16 évben, amióta ismerjük egymást, nekem is számos csodás szegletét megmutatta. Mára elmondhatom, hogy - neki köszönhetően - én is megismertem és megszerettem ezt a vidéket.

A Bakony ráadásul Magyarország egyetlen olyan hegysége, amely a magyar betyárvilág egyik színtere volt egykor. A magyar betyárvilág a 19. század elején alakult ki Magyarország három régiójában: az Alföldön, Somogyban és a Bakonyban. A betyárok szegény családokból származó legények, akik a valóságban közönséges bűnözők, útonállók, fosztogatók voltak. A gazdagoktól zsákmányolt javakat gyakran szétosztották a szegények között, akárcsak Robin Hood. Kalandos életüket egyfajta romantika és misztikus hangulat övezte, legendák szövődtek köréjük, népdalok születtek róluk, és haláluk után amolyan népi hősökké váltak. A legismertebb bakonyi betyár Sobri Jóska, aki az alföldi Rózsa Sándor után Magyarország második leghíresebb betyárja. Nevéhez számos romantikus történet kötődik. Bandájának alvezére Milfajt Ferkó, egy másik rettegett betyár volt. A Bakonybél mellett fekvő Odvaskő Étterem és Panzió területén volt egykor a néhány házból álló Gerencepuszta, ahol a híres bakonyi betyárok is tanyáztak. Sobri csapata ezen a környéken tevékenykedett, nagy területen portyázott, gaztetteik után pedig a betyárok a Bakonybél és Gerencepuszta körüli erdőkben bujkáltak, a hegyvidék barlangüregeiben húzták meg magukat. A Bakony számos látnivalójához és kirándulóhelyéhez fűződik valamilyen betyármese.

A 2020-as évet elsősorban a belföldi turizmus határozta meg, így mi is ahhoz nyúltunk, ami a legközelebbi és legkézenfekvőbb volt számunkra. Ha volt egy kis szabadidőnk, máris túracipőt húztunk, és a Bakony kincseinek nyomába eredtünk. Egyes kirándulóhelyekre néhány évente egyébként is el szoktunk látogatni, ha egy kis feltöltődésre vágyunk egy közeli helyen, míg máshová sok év kihagyás után kirándultunk el újra, de felfedeztünk teljesen új és kifejezetten eldugott látnivalókat is. Ezekből készítettem most egy, a reményeim szerint izgalmas és egyben hasznos összeállítást, szigorúan a teljesség igénye nélkül. Íme, a mi toplistánk a Bakony csodahelyeiről, melyek közül néhány a betyárok kedvelt búvóhelye is volt.

RÓMAI-FÜRDŐ, BAKONYNÁNA

Mi mással is lehetne kezdeni a Bakony bemutatását, mint a Római-fürdővel, ami már önmagában vonzó úti céllá teszi ezt a régiót. A Római-fürdő a Bakony egyik legszebb és legismertebb kirándulóhelye, ami Bakonynána és Jásd között, az Országos Kéktúra mentén található. A Római-fürdő egy mesebeli szurdokvölgy, ami a Gaja patak völgyének egy kis szakasza, ahol a patak egy, meredek sziklafalakkal határolt szorosba érkezik, és vízesésként zúdul le a sziklákon. A sziklák között kialakult kis medencék állítólag már a római korban is kedvelt fürdőhelyként szolgáltak, így lett a neve Római-fürdő. Népszerűsége részben abban is rejlik, hogy könnyen megközelíthető, és nem nehéz terep, így gyerekekkel is könnyedén abszolválható. Nem véletlenül kedvelt hétvégi kirándulóhely a családosok körében is. A völgy bejáratánál egy hangulatos pihenőhely található, ahol van tűzrakási és szalonnasütési lehetőség, innen pedig egy rövid és könnyű sétával érhetjük el a gyönyörű és vadregényes szurdokot.

VÍZIMALOM, JÁSD

A Bakony szívében, Jásd falu határában található a Poós-malom, ami egy 150 éves, mindmáig működő vízimalom. A malom meseszép környezetben, az erdő szélén fekszik, alatta pedig a Gaja patak szalad vidáman. A malomházban egy kis múzeumot nézhetünk meg, illetve testközelből tanulmányozhatjuk a malom működését és az őrlés folyamatát. A terület magánkézben van, a malmot egy család üzemelteti, ők vezetik körbe a látogatókat is. A malom egy szimbolikus belépődíj ellenében látogatható.

SZÉLMALMOK, TÉS

Szélmalmokért sem kell feltétlenül Hollandiáig utaznunk, elég felmenni Tésre, a Bakony legmagasabban fekvő településére, ahol egy igazán szeles mezőn két szélmalom található. 1840-ben épült a Helt-féle, míg 1924-ben az Ozi-féle szélmalom. Az egyik, méghozzá a korábban épült Helt-féle malom mindmáig működőképes, és belülről is megnézhető. A holland típusú malmok törzse kőből készült, különlegességük pedig az elforgatható zsindelytetőzet, aminek köszönhetően mindig szélirányba lehet állítani a vitorláikat. A felújított szélmalmok ipartörténeti emlékek, és a Bakony legérdekesebb látnivalói közé tartoznak, hiszen valódi ritkaságnak számítanak az egész országban. A malmokhoz egy családi ház udvarán keresztül vezet az út, mivel a ház mögötti mezőn állnak. Egy nagy tábla jelzi, hogy pontosan melyik háznál kell becsengetni. A háznál egy kis kovácsműhelyt is meg lehet tekinteni, és szintén egy szimbolikus belépődíjat kell fizetni. Tés közel van az előbbi két helyszínhez, így az eddig bemutatott látnivalókat felfűzhetjük egy tartalmas, egész napos programra.

BÁTORKŐ VÁRA, VÁR-VÖLGYI TANÖSVÉNY

Az ismertebb látnivalóktól ezennel elindulunk a rejtett kincsek irányába. A Várpalota északnyugati része mellett elterülő Vár-völgy a Kelet-Bakony egyik jellegzetes szurdokvölgye, ahová inkább csak a helyiek, környékbeliek járnak túrázni. A völgy bejáratánál van egy régi zsidó temető, ami nagyon érdekes és misztikus helyszín. Innen néhány perces sétára veszi kezdetét a Vár-völgyi tanösvény, ami egy, magas sziklafalakkal szegélyezett völgyben kanyarog, és több különlegességet is rejt. Megfigyelhetünk kisebb-nagyobb barlangüregeket, melyek közül a legismertebb a Gazsi-lik, de szemügyre vehetjük a hajdani Kális-tó kiszáradt medrét is, ami egy mocsaras, mesterségesen létrehozott tavacska volt egykor. Az egész tanösvény legfőbb látnivalója pedig Bátorkő vára, ami egy valódi rejtett gyöngyszem az erdő mélyén, ahol a madár sem jár. A várat egy kiálló sziklaszirt tetejére építették a 13. században, hogy onnan felügyeljék a Székesfehérvár és Veszprém közti fontos útvonalat. Ma már csak az egyik lakótorony romjai magasodnak büszkén a sziklameredélyen, egy igazán vadregényes és romantikus környezetben. A sziklaszirthez egy meredek kis ösvényen kell felkaptatni a völgyből, ezután pedig a sziklákon felkapaszkodva juthatunk el közvetlenül a romokhoz. Bátorkő a legendák szerint Mátyás király vadászkastélya volt, a helyiek gyakran Mátyás király váraként emlegetik. Várpalotán többször megfordult Petőfi Sándor is, aki az egyik kirándulása alkalmával, 1843-ban itt írta a Szeget szeggel című versét.

A tanösvényen végig a piros túrajelzéseket követve haladhatunk: kezdetben a piros sávot kell követni, majd az elágazásnál a piros kereszt lesz a követendő jelzés. A vár romjaihoz vezető kis kitérőt pedig a piros L jelzi. A piros keresztet tovább követve, tehetünk egy kiadós körtúrát, melynek teljes hossza 18 km, és 13 megállót tartalmaz. Hat állomásnál takaros pihenőhelyek vannak kialakítva, padokkal és tűzrakási lehetőséggel, ahol piknikezni is lehet. A túrajelzések Várpalota belvárosából, a Thury-vártól indulnak, így innen is megkezdhetjük a túrát, de ha kényelmesebbek vagyunk, akkor autóval elmehetünk egészen a Mátyás király utca végénél található parkolóig, és így közvetlenül a zsidó temetőnél, illetve a völgy bejáratánál találjuk magunkat.

THURY-VÁR, VÁRPALOTA

Ha már az előző pontnál megemlítettem, akkor érdemes külön is kitérni Várpalota büszkeségére és fő látványosságára, a Thury-várra, ami a város központjában fekszik. Ez Magyarország egyik legrégebbről fennmaradt középkori erődítménye. A vár a 13. század második felében épült, majd több háborúban fontos szerepet játszott. Az 1552-es török hadjárat során például, amikor Veszprém is török kézre került, Várpalota lett az Észak-Dunántúl egyik legfontosabb végvára. Ebben az időszakban lett a vár kapitánya Thury György, aki ismert vitéz és híres bajvívó volt, és akiről a vár a későbbi megnevezését kapta. Thury éveken át hősiesen ellenállt a sorozatos török ostromnak. A 20. század közepére a vár romossá vált, de az évtizedekig tartó, nagyszabású felújítási munkálatoknak köszönhetően, ma már újra teljes pompájában tündököl. Belső termei állandó és időszakos kiállításoknak adnak otthont, valamint felmehetünk a tetőre is, ami teljes egészében körbesétálható. Rendszeresen tartanak a várban különféle kulturális rendezvényeket, nyáron pedig várjátékok helyszínéül szolgál.

TRIANON MÚZEUM, VÁRPALOTA

Várpalota másik fontos nevezetessége a Trianon Múzeum, ami az 1920-as trianoni békediktátum témakörét járja körbe. Korabeli dokumentumok, térképek és különféle emléktárgyak is szerepelnek a múzeum repertoárjában, melyekkel igen szemléletes módon mutatja be a történelmi eseményeket, illetve a trianoni békeszerződés következményeit. A tárlat egyszerre érdekes, informatív, felkavaró, dühítő és szívszorító, kiváltképp az olyan érintettek számára, akik e fájdalmas döntés értelmében váltak határon túli magyarokká és egy őshonos nemzeti kisebbség, sokak által megbélyegzett tagjaivá. Jómagam is az elcsatolt területek egyikén, a szlovákiai Felvidéken születtem, így minden kiállított tárgynak, térképnek, mondatnak és idézetnek személyes üzenete volt számomra. Ám a látottak nemcsak rám, hanem a férjemre is nagy hatást gyakoroltak, hiszen ez a kiállítás az anyaországban született magyarok számára is segít jobban átérezni e történelmi esemény súlyosságát és mérhetetlen igazságtalanságát. Mindannyiunk számára közelebb hozza a magyar történelem egy fájó és fontos mozzanatának megismerését, noha kilépve a múzeumból, nem érezhetünk megnyugvást és elfogadást, sőt, a megválaszolatlan kérdések csak még fájdalmasabban koppannak a süket csöndben... "Ezt a múzeumot egyszer minden magyarnak látnia kell."

A múzeum egy elegáns, történelmi kúriában, a Zichy-kastélyban kapott helyet, mely a Thury-vártól néhány perces sétára található Kastélydombon fekszik. Ha délelőtt megnézzük a város két látnivalóját, délután pedig túrázunk egy nagyot a Vár-völgyben, akkor egy igazán gazdag, egész napos programot és változatos élményeket kapunk.

ŐSKARSZT (CSÁRDA-HEGYI TANÖSVÉNY), ÚRKÚT

Úrkút egy hangulatos bakonyi falucska, ami mellett egy egyedülálló geológiai attrakció bújik meg, mégpedig egy olyan őskarszt, ami páratlan természeti képződmény egész Európában. A sziklafalakon ugyanis ősmaradványokat és különféle lenyomatokat láthatunk. A magas sziklafalakkal körbevett katlan a korábbi mangánércbányászat során került a felszínre, így fedezték fel ezt a helyszínt. A katlan körül a rövid, ám annál látványosabb Csárda-hegyi tanösvény fut körbe, a gödör aljára pedig a kialakított falépcsőkön juthatunk le, ahol párás, dzsungelszerű környezetben csodálhatjuk meg a sziklaformációkat és a bennük található fosszíliákat. A tanösvény bejárata közvetlenül a falu szélén található, könnyű megközelíteni, a rövid és igen érdekes túrát pedig kb. 1 óra alatt lehet kényelmesen abszolválni.

KERTESKŐI-SZURDOK, BAKONYBÉL

A kevésbé ismert látnivalóktól elérkeztünk a titkos csodahelyek kategóriájához. A Kerteskői-szurdok a Bakony egyik remekül őrzött, de annál ékesebb titka. Ezt a szurdokot a Gerence patak vájta sok-sok éven át a Bakony mészkőszikláiba. A 300 méter hosszú, helyenként 40 méter magas sziklafalakkal szegélyezett szurdok népies neve Gugyor, amiről a hasonló hangzás miatt a bugyorra és a buborékra lehet asszociálni, és valóban olyan élmény megérkezni a szurdok bejáratához, mintha egy túlvilági, elvarázsolt kis buborékba csöppennénk. E szurdok káprázatos szépsége és elvarázsolt hangulata felülmúlt számunkra minden hasonló helyszínt, és a Bakony legszebb kirándulóhelyévé lépett elő, ahová bármikor szívesen visszalátogatnánk. A szurdok feletti sziklák egyikén található az Oltár-kő, ami pogány szertartások színhelye volt egykor, innen pár lépésnyire pedig a Judit-forrás ered, melynek vize egy meredek lejtőn keresztül csatlakozik a szurdokban sebesen robogó Gerencéhez.

A Kerteskői-szurdok Bakonybél és Pénzesgyőr között fekszik. Mindkét településről megközelíthető erdei túraútvonalakon. A rövidebb túra Pénzesgyőrből indul, és oda-vissza kb. 5 km hosszú. A falu szélén levő temetőnél lehet leparkolni, innen pedig a zöld sáv túrajelzést kell követni, mely eleinte egy mezőn és egy magánterületet körbevevő kerítés mellett halad, később pedig az erdőben, könnyű és lankás terepen, a Gerence patak völgyében túrázhatunk egészen a szurdokig. Maga a szurdok csapadékosabb időben nem járható, de alacsonyabb vízállás esetén is érdemes számolni azzal, hogy többször át kell kelnünk a patak medrén, ami legtöbbször kövek és kidőlt fatörzsek segítségével lehetséges, de megeshet, hogy bele kell lépnünk a patakba, ezért fontos a vízálló túracipő ehhez a túrához.

ODVAS-KŐI-BARLANG, BAKONYBÉL

Az Odvas-kői-barlang Bakonybél közelében található. A Magas-Bakony mészkőszikláinak egyikében kialakult üreg 28 méter hosszú, 8-10 méter széles, és 3-4 méteres belmagassággal rendelkezik. A fokozottan védett barlangot feltehetően már az ősember is használta; a régészeti feltárások során eszközök maradványai és csontok is előkerültek innen. A barlang azonban nem történelmi vagy geológiai szempontból igazán érdekes, hanem egy teljesen más, méghozzá nyelvtörténeti aspektusból jelentős. A bakonybéli apátság 1037-ben keltezett adománylevelében már említést tesznek a barlangról, Oduaskw néven hivatkoznak rá, s így ez a legelső, barlangra utaló földrajzi név írásos dokumentuma Magyarországon. A barlangot az egykori betyártanya, az Odvaskő Étterem és Panzió mellőli autós pihenőhelytől elindulva célszerű megközelíteni. A parkolóból sétáljunk át az út túloldalára, majd a piros sáv túrajelzésnél induljunk befelé az erdőbe, végül a barlang jelet követve haladjunk felfelé a kijelölt ösvényen. A terep jól jelzett, nem lehet eltévedni. A túra viszonylag rövid, oda-vissza kb. 2 és fél km, viszont az utolsó szakasz, a barlanghoz felvezető ösvény nagyon meredek, ezért összességében eléggé fárasztó.

Az Odvas-kői-barlang a legendás bakonyi betyár, Sobri Jóska egyik legkedveltebb rejtekhelye volt, mivel viszonylag távol fekszik a nagyobb településektől, a barlangüregnek otthont adó sziklatömb tetejéről pedig kiváló kilátás nyílik a környező erdőre és völgyekre, így hamar észrevette, ha veszély közeleg.

KŐRIS-HEGY, BAKONYBÉL

Ugyanezen a környéken, szintén Bakonybél közelében található a Kőris-hegy, ami 709 méteres magasságával a Bakony és egyben az egész Közép-Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa. A Kőris-hegyre felvezető túraútvonal kiindulási pontja egybeesik az Odvas-kői-barlangéval. A túraútvonal egy szakasza a Boroszlán tanösvény, ahol információs táblák segítségével tájékozódhatunk a Bakony élővilágáról, a túra közben pedig még bronzkori halomsírokat is láthatunk. Mindvégig a piros sáv túrajelzést kell követni, a 15 km-es körtúrát kb. 5 óra alatt lehet kényelmesen abszolválni. Ez egy elég hosszú túraútvonal, amelyen ráadásul végig felfelé kell haladni az erdőben, így ez egy viszonylag nehéz és fárasztó program. Mindjárt az elején, gyors egymásutánban van három meredek kaptató, de ha ezeken túljutottunk, utána már könnyebb dolgunk lesz: lankás, erdős terepen haladunk felfelé, végül pedig kilyukadunk egy szerpentines műútra, amelyen feljuthatunk egészen a hegytetőre, ahol két érdekesség is vár. Az egyik egy nagy, polgári légiforgalom-irányítási radarállomás, melynek fehér kupolája már messziről jelzi a hegycsúcsot. A másik pedig a fából épült, háromszintes Vajda Péter-kilátó, melynek tetejéről fantasztikus kilátás nyílik az egész környező vidékre.

HUBERTLAKI-TÓ, BAKONYBÉL

A Hubertlaki-tó egy eldugott, mesés kis tavacska, ami szintén Bakonybél közelében helyezkedik el, és a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet egyik látnivalója. Népies nevén a bakonyi Gyilkos-tóként ismert, méghozzá az eredeti Gyilkos-tó alapján nevezik így, ami Erdélyben található. A névazonosság nem véletlen: a Hubertlaki-tóból is ugyanúgy facsonkok állnak ki, mint a nagytestvér esetében. A tavat csak erdei gyalogtúrával lehet megközelíteni, ami több irányból lehetséges. A legrövidebb és legegyszerűbb túra, ami oda-vissza kb. 5 és fél km, az Odvaskő Étterem és Panzió melletti nagy parkolóból indul, és a kék kereszt túrajelzést kell követni. Ezen a területen több túraútvonal keresztezi egymást, melyeket néhol jelöletlen ösvények is átszelnek, ezért erősen koncentrálni kell a túrajelzésekre, mert hamar rossz irányba lehet fordulni. Mi eltévedtünk egy kicsit, aminek köszönhetően viszont láttuk a Széchenyi-emlékkövet, és még egy cuki őzikével is találkoztunk az erdő mélyén. Végül, egy jó nagy kitérő után érkeztünk meg a tóhoz, amelynek látványa és hangulata abszolút kárpótolt minket az erőfeszítésekért. A tó mellett több hangulatos táborhely található, ahol el lehet tölteni 1-2 kellemes órát.

Ezek is érdekelhetnek: