Athén - látnivalók és gyakorlati tudnivalók

Athén talán nem tartozik a legnépszerűbb és leglátogatottabb európai fővárosok közé, nyilván vannak olyan városok, melyek átfogóbb, komplexebb, sűrűbb és sokrétűbb élményt tudnak nyújtani, de ha a történelem nyomában járunk, akkor mindenképp itt kell kezdenünk utazásunkat, térben és időben egyaránt, hiszen Athén az európai kultúra bölcsője. 

Itt alakult ki az első európai fejlett civilizáció, melyből kifejlődött az egész nyugati világ szellemisége, kultúrája és tudománya. Az ókori görög civilizáció olyan világszerte elterjedt és máig gyakorolt kulturális és társadalmi dolgokat adott a világnak, mint amilyen a színház intézménye, az olimpiai játékok vagy a demokrácia. Az alapműveltséghez tartozik, hogy legalább nagyvonalakban ismerjük az ógörög kultúrát, hiszen itt kezdődött minden. Innen indult az összes alaptudományág, mint amilyen a matematika, a fizika vagy az orvostan. Itt hozták létre a színházat, vele együtt a drámai műnemet és annak két alapvető műfaját, a tragédiát és a komédiát, valamint itt alakultak ki egyéb alapvető irodalmi műfajok is. Az ókori görög tudósok és filozófusok briliáns, korukat meghaladó megfigyeléseik, kísérleteik, tanaik és gondolataik mindmáig alapvetésnek számítanak szinte minden tudományágban. A görög mitológia pedig egy közkedvelt és kimeríthetetlen témakör, mely már számos művészt, festőt, szobrászt, írót, költőt, filmrendezőt és sorozatkészítőt megihletett. A később kialakult Római Birodalom ugyan sokkal hatalmasabb és befolyásosabb lett, mint előtte az ókori Görögország volt, de a rómaiak is mindent a görögöktől vettek át, a társadalmi rendszerüket, a művészetüket, a színházukat, az építészetüket, a politeizmusukat, majd mindezt a saját képükre formálták, és fejlesztették.

TÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK - MÚLT ÉS JELEN ATHÉNBAN

Athén az ókori virágkora után a késő római időkig maradt egy jómódú, kiemelkedő város. A középkor elején a keresztény Bizánci Birodalom parancsot adott rá, hogy bezárják az uralma alatt lévő városban a filozófiai és világi tudást nyújtó iskolákat, valamint a különböző isteneknek szentelt templomokat, mert nem értett egyet az általuk hirdetett pogány eszmékkel. Ekkor Athén hanyatlásnak indult, hiszen egyszeriben megszűnt létezni a város oly csodás és gazdag szellemi, kulturális élete. A következő évszázadokban a város teljesen elszürkült, szinte nyoma sem maradt hajdani dicsfényének, és egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. 1458-ban a terjeszkedő Oszmán Birodalom foglalta el a várost. A görög függetlenségi háborúban a birodalom elveszítette Athént, majd 1833-ban létrejött a Görög Királyság, melynek fővárosa lett az akkor mindössze 5000-es lélekszámú, meggyötört, megkopott város. A következő évtizedekben elindult a város újjáépítési programja, és a lakosság is rohamosan elkezdett növekedni, melynek eredményeképp a 20. század közepére Athén egy túlzsúfolt nagyváros lett. Sétáink során sokfelé láttunk bizánci templomokat, melyek a város silány középkori életének hagyatékai, továbbá sok neoklasszicista épülettel is találkozhattunk, melyek a 19. és a 20. században épültek. Ezek azonban nem foghatók a város ókori műemlékeihez, hiszen azok a legjelentősebb látnivalók, melyek a város fénykorából származnak.

Athén jelenleg egy ízig-vérig mediterrán nagyváros, annak minden előnyével és hátrányával együtt: a mediterrán éghajlattal, a csodás napsütéssel, az emberek mentalitásával, a lüktető vitalitással, de a kaotikus közlekedéssel, a koszos sikátorokkal, az összefirkált házfalakkal, az utcasarkokon éktelenkedő szemétkupacokkal, a kéregető és kukázó hajléktalanokkal egyaránt. Athén egy sokszínű és kaotikus város, éles ellentétben áll egymással az ókori helyszínek szépsége, nyugalma, méltósága, fensége és magasztossága, valamint a város modern, nyüzsgő, zajos, züllött arca, kevésbé költői és fennkölt, sokkal inkább prózai oldala. A városban érezhető a dicső múlt, a mostoha jelen és a szebb jövőért folytatott harc hármas hatása. Belefutottunk sztrájkokba, tüntetésekbe és zavargásokba, melyek okoztak némi fejfájást és váratlan problémákat nekünk, de végül minden szerencsésen megoldódott. Láttunk felemelő és lehangoló dolgokat, átéltünk izgalmas és ijesztő perceket, egyszóval mindenféle élményben volt részünk, vegyes tapasztalatokat szereztünk. Mindemellett azonban Athén számomra továbbra is egy érdekes, izgalmas város, hiszen én mindig is különös vonzalmat éreztem az ókori görög kultúra és történelem iránt, és boldog vagyok, hogy eljuthattam ebbe a városba, láthattam ezeket az ikonikus helyszíneket, és átélhettem, átérezhettem az atmoszférájukat. Maradandó, emlékezetes és fantasztikus élmény volt. A negatívumok ellenére azt mondom: legalább egyszer az életben mindenkinek érdemes ellátogatnia ide.

LÁTNIVALÓK

1. ÓKORI HELYSZÍNEK - ROMOK, ÉPÜLETEGYÜTTESEK

Akropolisz: Az Akropolisz (jelentése: Fellegvár) tulajdonképpen egy épületkomplexum, mely több templomot és épületet tartalmaz, és amelyet szent helynek tartottak az ókorban. Az itt található templomokat márványból építették fel kb. 2500 évvel ezelőtt, Athén felvirágzásának idején. A város fejlesztését Periklész finanszírozta, aki egy tehetős, a szüleitől nagy vagyont öröklő, ambiciózus hadvezér és államférfi volt, lényegében ő alapította és építtette meg azt a csillogó épületegyüttesekből álló athéni városállamot, melynek ma a romjait csodálhatjuk. Az építkezések Pheidiasz tervei alapján és az ő felügyeletével zajlottak, aki a kor legnagyobb szobrásza és építésze volt. Az elmúlt két és fél évezredben az időjárási tényezőktől, természeti katasztrófáktól kezdve az emberi tevékenységeken, háborúkon át egészen a mai környezetszennyezésig és a különböző ásatások során a régészek által lebontott és elhurcolt szobrokig sok minden rongálta és pusztította az épületeket. A templomok ezért ma már állandó restaurálás alatt állnak, próbálják óvni és helyreállítani őket, és természetesen az UNESCO védelme alatt állnak, a Világörökség részét képezik. Ahogy felsétáltunk az Akropoliszhoz vezető lépcsőkön, elsőként a Propülaia tárult a szemünk elé, mely az Akropolisz kapuja, egy dór oszlopokból álló épület, mely kívülről egy templomra emlékeztet. Közepén található a bejárócsarnok, ahol a hatalmas oszlopok között vezető szent úton át juthatunk fel az Akropolisz templomaihoz. Ezután megpillantottuk az Akropolisz központi épületét és legnagyobb templomát, a Parthenónt, mely Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma. Pallasz Athéné a bölcsesség, az igazságosság és a tanulás, a tudományok istennője volt az ókori görög mitológiában, ő volt a város védőistene, és neki szentelték ezt a templomot, sőt, egyenesen róla nevezték el magát a várost is, hiszen Athén volt az ókori Görögország szellemi és kulturális központja, egy hihetetlenül fejlett civilizáció otthona. A Parthenón mellett található egy másik híres templom, mely szintén Pallasz Athéné istennő szentélye volt: az Erekhtheion. Ezt a templomot az északi és a déli oldalán is egy-egy figyelemfelkeltő oszlopcsarnok, terasz díszíti. Hírnevét leginkább a déli oszlopcsarnoknak köszönheti, mely egy 6 oszlopból álló tornác. Minden oszlop egy-egy elképesztően részletes kidolgozású, ruhás női alakot formáz, őket kariatidáknak nevezzük, és ezek az oszlopok a korabeli görög építészet legszebb, legékesebb darabjai. Ahogy körbementünk, és közeledtünk újra a bejárat felé, megláttunk még egy, a többihez képest pici templomot, mely Niké istennő szentélye volt, aki a görög mitológia szerint a szerencse istennője. Tettünk egy nagy kört az Akropoliszon, körbesétáltuk az összes templomot, és közben gyönyörködtünk az alattunk elterülő városban is, hiszen az Akropolisz kilátóhelynek sem utolsó. Lefelé jövet a hegyről, a hegyoldalban elénk tárult további két híres építmény, melyek szintén az Akropoliszhoz tartoznak. Az egyik Herodes Atticus görög-római szónok és arisztokrata odeonja, arénája, a másik pedig Dionüszosz színháza, mely az első ismert színház a világon. Dionüszosz a bor és a színjátszás istene volt a görög mitológiában, így értelemszerűen neki szentelték a színházat, mely az ókori Athén legfontosabb szórakoztató intézménye volt.

Olümpieion: Az Olümpieion egyfajta lakónegyedként működött, lakóházak és termálfürdők romjait nézhettük meg itt. Hírnevét azonban a 2 legnagyobb épületéről kapta: Zeusz templomáról és Hadrianus császár diadalívéről. Az Olümpieion szélén található Hadrianus római császár diadalíve, aki már a későbbi Római Birodalom idején tevékenykedett Athénban. Sok jót tett a városért, építkezések és fejlesztések fűződnek a nevéhez, ezért is emelte a város lakossága i.sz. 131 és 132 között az ő tiszteletére ezt a diadalívet, s a mai napig több látnivalónál is találkozhatunk az ő nevével, vonatkozásával. Zeusz temploma az Olümpieion közepén magasodik, az egész terület látképét uralja. Zeusz a görög mitológiában a főisten volt, az istenek istene, a villámok ura, az ég és föld irányítója, így a neki emelt templom volt a leghatalmasabb és leggyönyörűbb egész Athénban. I.e. 515-ben kezdték építeni márványból dór stílusban. I.e. 500 és i.e. 300 között élte a város a fénykorát, ebben az időszakban épült fel az összes ókori helyszín Athénban. Zeusz templomát azonban a görögök nem tudták befejezni, végül i.sz. 132-ben fejeződött be az építése Hadrianus római császár jóvoltából. A templom központi cellájában Zeusz színaranyból és elefántcsontból faragott szobra állt, majd mellé került Hadrianus császár szobra is. A templom eredetileg 104 oszlopból állt, melyekből mindössze 16-ot kímélt meg az idő vasfoga. 1852-ben egy szörnyű vihar miatt ledőlt egy oszlop az akkorra megmaradt 16-ból, így ma 15 oszlop áll, és egy ledőlve látható köztük. Még romjaiban is lenyűgöző volt látni ezt a monumentális templomot, megpróbáltuk elképzelni, milyen ragyogó lehetett akkor, amikor még teljes valójában pompázott. Leültünk egy padra, és hosszú percekig csak némán csodáltuk ezt a fenséges építményt.

Ősi (görög) Agora: Az Agora volt az ősi Athén szíve, az első városközpont a görögök idején. Ez egy nyüzsgő csomópont volt, ahol élénk társasági, kulturális és gazdasági élet zajlott, és ahol minden fontosabb közigazgatási épület helyet kapott. Ma ez egy hatalmas füves, romos terület, ahol egykori lakóházak, sírok, iskolák, műhelyek, üzletek, templomok romjai között sétálgathatunk. Az Agora területén, egy dombtetőn áll Héphaisztosz temploma, aki a görög mitológia szerint a tűz és a kovácsmesterség istene volt. A templom körül, az Agorának ezen a részén kovácsműhelyek, vasöntödék voltak, ezért is építettek ide egy Héphaisztosznak szentelt templomot. Ez a templom a legjobb állapotban fennmaradt görög templom az egész világon, a mai napig szinte teljes valójában és eredeti állapotában pompázik. Kissé már lekoptatta az idő vasfoga, de még így is fenséges, lebilincselő látványt nyújt. Miután megnéztük a templomot, odasétáltunk egy nagy épülethez az Agora területén belül, ahol egy közigazgatási épület romjai álltak korábban, de helyrehozták, újjáépítették, és egy kis múzeumot alakítottak ki benne. Ezt a múzeumot is körbejártuk. Szobrokat, oszlopfőket, pénzérméket, urnákat és mindenféle egyéb dísztárgyat, használati eszközt láthattunk itt, melyeket az Agora területéről szedtek össze a különféle régészeti ásatások során.

Római Fórum: Ahogy a neve is sejteti, ez a hely már a római időkben jött létre, a római császárok itt hozták létre a város főterét, piacát, mely egy fontos kulturális és gazdasági központként működött. A Római Fórum romjai között feltűnik egy épen maradt torony. Ez a Szelek Tornya, egy 12 méter magas, nyolcszögletű építmény, mely egyfajta kezdetleges meteorológiai állomásként működött egykor. A külsején több napóra látható, a belsejében pedig az Akropoliszról lefolyó víz által működtetett vízóra van. A torony tetején körbefutó domborművön a szél 8 istenalakjának mitológiai ábrázolása látható. 

Hadrianus császár könyvtára: A római császár 132-ben építtette ezt az épületkomplexumot, melyet könyvtárnak nevezünk, de a maga idejében jóval több volt annál. A császár egy multifunkcionális közösségi helyszínt hozott létre, melyben könyvtárak, előadótermek és más helyiségek működtek. Az egész egyfajta művelődési házként funkcionált.

2. MÚZEUMOK

A városban sok múzeum található. Az érdeklődésünk szerint érdemes eldönteni, hogy melyiket nézzük meg. Mi 3 múzeumot választottunk ki, melyek nagyon tetszettek, úgyhogy ezeket jó szívvel tudom ajánlani a görög kultúra iránt érdeklődőknek.

Akropolisz Múzeum: Ez egy ultramodern kialakítású múzeum, amit mindössze néhány évvel ezelőtt létesítettek azzal a céllal, hogy méltó helyet kapjanak benne az Akropolisz templomainak egyes darabjai, szobrai. Ebben a 3 emeletes múzeumban minden az Akropoliszról szól, csak a hegyről származó régészeti leletek kerültek itt kiállításra. A földszinten kisebb tárgyakkal találkozhatunk, mint például edényekkel, urnákkal, kisebb használati tárgyakkal, majd emeletről emeletre haladva, maketteken ábrázolva láthatjuk az Akropolisz felépítésének egyes fázisait és a templomokat eredeti állapotukban, valamint interaktív eszközökkel és kisfilmekkel mutatják be az Akropolisz történetét. A múzeumban helyezték el a templomokból való legjelentősebb szobrokat is, hogy így óvják meg őket a környezeti hatások okozta további pusztulástól. Ide kerültek be többek között az igazi kariatidák is, miután az eredeti helyükön másolatokkal helyettesítették őket. Egyszerűen fantasztikus volt a női alakokat ábrázoló márványoszlopokat eredetiben és közvetlen közelről is megcsodálni. A legfelső emeleten levő kiállítás csak a Parthenónnal foglalkozik. Az egész emeletet a Parthenón alaprajza szerint alakították ki, egy hatalmas csarnokban sétálhatunk körbe, és úgy érezhetjük magunkat, mintha a Parthenón körül sétálnánk. Magas oszlopok sorakoznak, mintha a templom oszlopai lennének, rajtuk, előttük és közöttük pedig a Parthenónról származó szobrok, töredékek, valamint mitológiai és mindennapi jeleneteket ábrázoló frízek, vagyis domborművek vannak, méghozzá eredeti elhelyezkedésük szerint. Az épület külső falain hatalmas üvegablakok vannak, melyeken keresztül árad be a napfény a múzeumba, és amelyek nagyszerű kilátást biztosítanak innen az Akropoliszra.

Nemzeti Régészeti Múzeum: Athén legjelentősebb múzeuma, a legnagyobb és legrégebbi régészeti múzeum Görögországban, és értelemszerűen a világ legnagyobb görög gyűjteményét őrzik itt. A múzeum 2016-ban ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját, vagyis 1866-ban létesítették. Ez egy klasszikus múzeum, bár vannak újabb, modern technikával felszerelt részlegei. Számos szobrot, szobortöredéket, csodásan kifaragott domborművet, frízt, sírfedelet, színházi maszkot, valamint feltárt sírokból előkerült használati eszközöket, dísztárgyakat, edényeket, urnákat, ékszereket, játékokat tekinthettünk meg itt, melyeket szerte egész Görögországban gyűjtöttek össze, és amelyek felölelik az egész ókori Görögország történelmét, bemutatják az egész ógörög kultúrát.

Kükladikus Művészetek Múzeuma: Ez egy kisebb, de nagyon modern, szép és izgalmas múzeum. A 4 emeletes múzeum minden emeletén téma szerint sorakoznak a más-más helyszínekről származó régészeti leletek. Az első emeleten a múzeum névadójával, a kükladikus kultúrával ismerkedhetünk meg. A Kükládok egy nagy görög szigetcsoport az Égei-tengerben, ahol már sokkal korábban kialakult egy különálló, fejlett kultúra, mint a szárazföldi Görögországban. A második emeleten az ókori Görögország szárazföldi területeiről való leleteket tekinthetjük meg. A harmadik emelet Ciprus ókori kultúrájával foglalkozik, a negyediken pedig interaktív módon ismerkedhetünk meg az ókori görögök mindennapjaival. Kisfilmekkel, hanganyagokkal mutatják be, hogyan éltek az ógörög átlagemberek. Nagyon tetszett, hogy egyfajta hangulatvilágítással teszik izgalmasabbá a tárlatot. Félhomály van mindenütt, a vitrinekben kiállított tárgyakat és szobrokat pedig külön-külön világítja meg egy-egy föléjük helyezett lámpa, igazán misztikus hangulatot kölcsönözve ezzel nekik.

3. EGYÉB LÁTNIVALÓK, ÉRDEKESSÉGEK

Panathinaiko Stadion: A világ legrégebbi stadionja, és az egyetlen, amely teljes egészében márványból készült. Olimpiai játékok helyszínéül szolgált. A stadion előtt van egy kis tér, onnan tökéletesen rálátni az egészre. Belépőjegy váltásával be is lehet menni, de elég a kordonhoz odasétálva, kívülről megnézni és készíteni pár képet, mert belülről is csak ugyanazt lehet látni.

Lükabéttosz-hegy: A város legmagasabb hegye és legjobb kilátóhelye. A kilátásért érdemes ide feljönni, az egész várost belátni innen. Fel lehet menni gyalog (ami hosszú és fárasztó), taxival vagy felvonóval. Érdemes kicsit elidőzni a hegyen, van itt egy étterem és egy kis kápolna is, valamint szuper fotós program.

"Neoklasszicista Trió" vagy "Athéni Trilógia": A Szindagma térről elindulva, az El. Venizelou sugárút mentén láthatunk három épületet: jobbról az első a Tudományos Akadémia, mellette áll az Athéni Egyetem épülete, a sorban a harmadik pedig a Nemzeti Könyvtár. Működésüket tekintve ezek az épületek ugyan nem töltenek be turisztikai funkciót, de érdemes tenni erre egy sétát és kívülről megcsodálni őket. Mindhárom épület elejét görög oszlopok és istenek szobrai díszítik, és az ógörög templomokhoz hasonlatos homlokzatuk van. A frázisok, melyekkel meg szokták nevezni őket, utalnak egyrészt arra, hogy ezek az épületek a kultúra szimbólumai egy olyan városban, mely kimagasló ókori kultúrájáról vált ismertté, másrészt pedig arra, hogy a neoklasszicista korban és stílusban épültek.

Plaka negyed: A Szindagma tér a Monasztiraki térrel és a köztük elterülő Plaka negyeddel a város szívét alkotják. A Plaka negyed voltaképpen Athén leghíresebb és legrégebbi városrésze, ezen a területen már az ókor óta folyamatosan laknak emberek. A rendkívül hangulatos negyed macskaköves utcákból, teraszos éttermekből, nyüzsgő bárokból és temérdek portékát kínáló üzletekből áll. Itt található Európa legnagyobb, 3 kilométeres körzetű sétálóutca-komplexuma. A fárasztó városnézés után érdemes esténként itt lazítani, szórakozni, sétálgatni, andalogni, vacsorázni, vásárolgatni. Ezekre az esti programokra kiváló hely a Plaka negyed.

Őrségváltás a Parlament előtt, a Szindagma téren

Nemzeti Kert: Ez  egy nagy parkos terület a Szindagma tér közvetlen közelében, ahol pálmafás sétányok, hangulatos ösvények, szökőkutak, kis tavacskák találhatók. Egy nyugodt hely, ahová el lehet menekülni a város nyüzsgése elől. Érdemes egy kicsit sétálni, andalogni, elidőzni, relaxálni itt a fárasztó városnézés után/közben.

Pireusz - kikötő, tengerpart: Ha van egy kicsit több időnk a városban, és kíváncsiak vagyunk a város tengerpartjára, akkor érdemes metróra szállni és kimenni Pireuszig. Az 1-es (zöld) vonalnak Pireusz a végállomása, tehát erre a vonalra kell felszállni, amit a belvárosban az Omónia vagy a Monasztiraki téren tudunk megtenni, és egyszerűen a végállomásig kell menni. Pireuszban van a városi kikötő, és itt kezdődik a város tengerparti vonala. Innen elindulva kellemes sétákat tehetünk az egyes tengerparti szakaszokon, vagy taxival végigmehetünk a tengerparton - szép sétányokat, kikötőket, homokos strandokat lehet látni. Akár strandolhatunk is pár órát valamelyik strandon, ha igazán sok idő áll rendelkezésünkre. Mi márciusban is láttunk fürdőzőket, de májustól októberig garantált a strandidő.

Averof Csatahajó Múzeum: A tengerparti programot össze lehet kötni ennek az igazán érdekes és egyedi látnivalónak a megtekintésével. Összesen 3 hajót lehet megnézni egy kis elkerített területen, ami a görög hadsereg fennhatósága alá tartozik: egy csatahajót, egy rombolót és egy gályát. A csatahajó és a romboló valóban a görög hadsereg használatában állt egykor, az I. világháborúban szolgáltak, melynek során kaptak is találatokat, majd 1983-ban helyreállították, és múzeummá alakították őket. Felmentünk a hajókra, körbejártuk a fedélzetet és a belső kabinokat, melyekben kisebb kiállításokon keresztül nyerhettünk bepillantást a hajózás történetébe. Láttunk itt képeket, könyveket, hajónaplókat, használati tárgyakat, fegyvereket, egyenruhás bábukat, és még egy kisfilmet is vetítettek a hajók történetéről és a világháborúban betöltött funkciójukról. Végül megnéztük a gályát is, melynek a fedélzetére ugyan tilos volt felmenni, de így is alaposan, egészen közelről szemügyre vehettük. Ez a hajó egy ókori gálya életnagyságú makettje, pontosan olyan, amilyennel az ókori görögök mentek háborúzni egykor. Flisvou Marina nevű kikötőben van ez a kis terület, ahová több módon juthatunk el: a belvárosból taxival, esetleg a Szindagma térről a 4-es villamossal Trocadero megállóig, majd gyalog még kb. 10 perces sétával a kikötő mentén, vagy pedig a zöld metróval Pireuszig, onnan gyalog vagy taxival végig a tengerparton (kb. 9-10 km).

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

REPJEGY

Az folyamatosan változik, hogy mely légitársaságokkal és milyen időpontokban tudunk elrepülni Athénba, de több lehetőség közül is választhatunk. Mi odafelé a görög Aegean Airlines fedélzetén utaztunk, haza pedig a fapados Ryanair esti járatával repültünk. Két légitársaság járatát kombináltuk össze, hogy az első napon már kora délután ott legyünk a városban, az utolsó napon pedig csak este jöjjünk haza, így minél több időnk legyen a város nevezetességeinek felfedezésére. Ez jól is jött, így pont meg tudtunk nézni minden betervezett látnivalót, és 2 különböző légitársasággal is gyűjtöttünk némi tapasztalatot.

KÖZLEKEDÉS A VÁROSBAN

A városon belül kipróbáltunk minden lehetséges közlekedési eszközt, bár ez eredetileg nem volt konkrét célunk, de így hozta a sors. Utaztunk metróval, busszal, villamossal és taxival is. A reptérről a belvárosba kétféle módon lehetséges a bejutás (a taxin kívül): metróval és busszal. Metró: a 3-as (kék) vonal közlekedik a reptér és a belváros között, van megállója a Szindagma (Syntagma) és a Monasztiraki (Monastiraki) téren is, célszerű ezek valamelyikén leszállni, és ezek közelében foglalni szállást, mert ez a városközpont. Busz: 4 különböző útvonalú és végállomású reptéri busz van, érdemes az X95-ös számúra felszállni (sűrűn vannak járatok), mert ennek végállomása a Szindagma téren van, így szintén könnyen be lehet jutni a városközpontba, és nem kell figyelni az egyes megállókat, egyszerűen a végállomásig kell menni.

Egy jól megválasztott belvárosi szállás mellett nincs szükség tömegközlekedésre a városközpontban, hiszen a főbb látnivalók könnyűszerrel gyalog is bejárhatók, közel vannak egymáshoz. Van hop on-hop off városnéző busz, de szerintem felesleges rá megvenni a drága jegyet a látnivalók egymáshoz való közelsége miatt. Ha esetleg a város távolabbi pontjaira akarunk eljutni, akkor is sokféle közlekedési mód - taxi, busz, villamos, metró - közül választhatunk. Athén egy kiterjedt és jól működő metróhálózattal rendelkezik. Három metróvonal van a városban: 1-es (zöld), 2-es (piros), 3-as (kék). A Szindagma, Monasztiraki és Omónia terek a legfőbb gócpontok, mindhárom téren több metróvonal találkozik, tehát innen gyakorlatilag bárhová el lehet jutni a városban. Ez a 3 tér egy háromszöget zár be, ezen belül, illetve ezek közvetlen közelében van a legtöbb látnivaló, ezért is érdemes ezen a környéken megszállni.

SZÁLLÁS ÉS ÉTKEZÉS

Az Arion Athens Hotel nevű helyen szálltunk meg, ami egy remek elhelyezkedésű, 3 csillagos hotel a Monasztiraki tér közelében, a metrómegállótól néhány perces sétára, egy nyugis és csendes kis utcában, biztonságos helyen. A hotel szép és hangulatos, a szoba takaros, tiszta és rendezett volt. A szobaár tartalmazta a reggelit is, valamint a hotel 8. emeletén lévő tetőteraszról pazar kilátás nyílt az Akropoliszra. A belvárosi elhelyezkedés és a tetőteraszról nyíló kilátás miatt esett a választásunk erre a szállodára, amivel maximálisan elégedettek is voltunk, tehát nagyszerű választásnak bizonyult. A hotel egyéb szolgáltatásai is tökéletesen megfeleltek a 3 csillagos színvonalnak, nem lehetett panaszunk, úgyhogy melegen ajánlom ezt a hotelt, ami egy tökéletes és nagyon kompakt szállás egy városnézéshez.

Az étkezés szempontjából szerintem Athén az egyik legjobb város a világon, de legalábbis Európában biztosan, hiszen minden sarkon egyszerűen, könnyen és gyorsan, ráadásul nagyon olcsón meg lehet oldani az étkezéseket. Egymást érik a jobbnál jobb és nagyon hangulatos kis éttermek, tavernák, utcai étkezdék, ha pedig Görögországban jár az ember, kívánni sem lehetne finomabbat, mint egy igazi görög gírosz vagy szuvláki. Érdemes tehát a tipikus görög ételeket enni, ezek a legolcsóbbak és legízletesebbek. Gírosz/szuvláki pitában: 2,20 - 2,50 EUR, tálban: 6-8 EUR.

Ezek is érdekelhetnek: