Óriáspandák, teázás és megapoliszok a kínai Szecsuán tartományban

Miután felfedeztük Peking és Hszian városait és velük együtt Kína legjelentősebb kulturális látnivalóit, robogtunk tovább a körutazásunk harmadik nagyobb állomáshelyére, ami Szecsuán tartomány központi városa, a 20 milliós metropolisz, Csengtu (Chengdu) városa volt. Ez egy komplex helyszíne volt a körutunknak, ugyanis több részből állt az itteni tartózkodásunk. Két napot szántunk a város felfedezésére, majd innen vidékre utaztunk, ahol egy 2 napos szervezett túrán vettünk részt.

Szecsuán tartomány az óriáspandák és a teatermesztés őshazája - az egyéb látnivalók felfedezése mellett alaposan körbejártuk ezt a két témát is, melyekről a továbbiakban mesélek részletesen.

CSENGTU LÁTNIVALÓI

Kína más nagyvárosaihoz hasonlóan, Csengtuban is lágyan olvad össze, és remekül megfér egymás mellett a régi és az új, a tradíció és az innováció, az ultramodern üzleti negyed és a több évezredes kultúra hagyatéka, a plázák és felhőkarcolók, valamint a régi sikátorok és hagyományos teaházak hangulata. A városnak szubtrópusi éghajlata van, így a meleg, nedves, párás időjárás jellemzi, enyhe telekkel és forró nyarakkal. Gyakoriak a rövid, de kiadós záporok - esernyőt mindig érdemes magunknál tartani. A város egyik érdekes látnivalója az Emberek Parkja (People's Park), ami egy hatalmas komplexum, ahol akár egy egész napot el lehet tölteni, ha a park minden szegletét szeretnénk felfedezni. A parkon belül emlékművek, szentélyek, pavilonok, botanikus kertek, mesterséges tavak és szökőkutak, valamint autentikus éttermek és tradicionális teaházak találhatók. Egy másik hasonló komplexum a Wuhou Shrine, ami szintén lehet egy egész napos, de legalább 2-3 órás program. Itt elcsendesedhetünk egy buddhista templomkomplexumban, körbejárhatunk egy kisebb múzeumot, megcsodálhatunk különleges növényeket, andaloghatunk hangulatos sétányokon, és készíthetünk néhány fotót a park dekoratív szegleteiben, mint amilyen egy lazacszínű fallal szegélyezett és bambuszerdővel körülvett sétány. Ha további autentikus hangulatú helyeket keresünk a városban, akkor érdemes betérni a Dragon Old Street sikátoraiba, ahol ráadásul fellelhető a legolcsóbb és legnagyobb választék pandás szuvenírekből is.

TEÁZÁS KÍNÁBAN

A kínai Szecsuán tartomány a világ teakultúrájának szülőhelye. A tartományban található Meng Ding-hegyen vannak a legkorábbi, kínai írásban feljegyzett teaültetvények. A legenda szerint egy taoista mester, Wu Lizhen ültetett itt először teacserjét a Han-dinasztia idején (i.e. 53-50), így őt tartják a teaültetés ősatyjának. Ezt megelőzően a teát vadon élő teacserjékről szedték. Később buddhista kolostorokat létesítettek a hegy öt csúcsán, és a Tang-dinasztiától a Csing-dinasztiáig a buddhista szerzetesek minden tavasszal 360 tealevelet szedtek le, és készítettek elő, hogy átadják a császárnak. A teát a császár ünnepi felajánlásként használta fel. Kínában tehát hatalmas és évezredekre visszanyúló hagyománya van a teázásnak, mely mindmáig a helyi kultúra szerves része. Egy bakancslistás élmény volt számunkra egy tradicionális teaház kipróbálása, melyre autentikus módon a teázás bölcsőjében, Szecsuán tartományban kerítettünk sort. Jázminteát ittunk, melyet itt úgy tálalnak, hogy egy kancsóban megkapjuk a teafüveket, mellé két kis pohárkát és egy nagy termoszban forró vizet, mellyel tetszőleges mennyiségben leöntjük magunknak a teafüveket, és a kis kancsó szűrőjén keresztül kitöltjük a poharunkba a teát. Két órán keresztül szürcsölgettük az ízletes teát a teaház hangulatos kertjében, miközben diszkrét zene szólt a háttérben, mi pedig élveztük a teatermesztéshez kiváló szubtrópusi éghajlat párás és meleg levegőjét, az izzadást egy legyezővel enyhítendő, melyet tradicionális módon szintén felszolgálnak a tea mellé.

ÓRIÁSPANDÁK KÖZÖTT, AVAGY ÖNKÉNTESKEDÉS EGY PANDAREZERVÁTUMBAN

Ahogy a blogbejegyzés elején már említettem, Csengtu városából indulva, részt vettünk egy 2 napos szervezett programon egy helyi túracég szervezésében, melynek fő programpontja a Wolong pandarezervátum meglátogatása és egy különleges, önkéntes programon való részvétel volt.

A kínai bakancslistánk dobogóján a nagy fal és az agyaghadsereg mellett a pandák szerepeltek. Sosem láttunk még korábban élőben óriáspandákat, s mindig is úgy terveztük, hogy ha eljutunk Kínába, akkor a természetes élőhelyükön, a lehető legautentikusabb körülmények között szeretnénk találkozni velük. Az óriáspandák a kínai Szecsuán tartomány hegyvidékein őshonosak, a világon egyedül itt élnek természetes körülmények között. A vadonban nem lehet turisztikai céllal megfigyelni őket, mivel annyira védik az állományt és az élőhelyüket, hogy itt nincsenek klasszikus értelemben vett szafaritúrák. Ugyanakkor Kínában léteznek pandamentő rezervátumok, ahol tenyészprogramok zajlanak: a fogságban tartott pandákat szaporítják, majd a születendő példányokat a megfelelő életkorban és képzés után szabadon engedik, így növelve a vadállományt. Turistaként a pandákkal való találkozásra ezekben a rezervátumokban nyílik lehetőség.

A tartomány fővárosában, Csengtuban található pandabázis eléggé turistás és állatkerti hangulatú, mi pedig egy mélyebb és autentikusabb élményre vágytunk, így kötöttünk ki a Wolong pandarezervátumban, ami festői környezetben, egy, hegyekkel körbezárt völgyben, gyakorlatilag a pandák természetes élőhelyén helyezkedik el. Ez a bázis Kína egyik kiemelt és ultramodern kutatóközpontja, mely néhány másik bázissal együtt az UNESCO által létrehozott Világörökség része. Itt fizettünk be egy önkéntes programra, melynek során átfogó betekintést nyerhettünk a gondozók munkájába és az itt zajló tudományos tevékenységbe. Egy privát, angolul beszélő túravezető kísért minket, akinek a vezetésével körbejártuk a bázison kialakított múzeumot, ahol sok érdekességet megtanultunk a pandákról, mint például azt, hogy a pandák a medvefélék családjába tartoznak, így a cukiságuk és játékosságuk mellett hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a barnamedvék: gyorsak tudnak lenni, kiválóan úsznak és másznak fára, éles karmaik és fogaik vannak. Megtudtuk azt is, hogy a pandáknak 6 ujjuk van, az étrendjük 90 %-át pedig a friss bambuszhajtások teszik ki. Miután az óriáspanda a 20. században a kihalás szélére került, az állatvédelem emblematikus állata lett, és a WWF logójában is szerepel. A pandák nemcsak a vadászat és az élőhelyük zsugorodása miatt kerültek veszélybe, hanem azért is, mert lusták. Ezekben a pandamentő központokban filmeket mutatnak nekik pandák közösüléséről, így ösztönözve őket a párosodásra, de előfordul, hogy mesterséges megtermékenyítést is bevetnek a szaporodás érdekében. Ennek hátterében komoly orvosi munka és tudományos kutatás áll, amelynek köszönhetően a pandák egyedszáma szépen gyarapszik, jelenleg kb. 3.000 példány él a vadonban, néhány száz pedig rezervátumokban. Kínán kívül kb. 50 panda él állatkertekben, melyek a kínai állam tulajdonát képezik, és kölcsönszerződés értelmében tartózkodhatnak ott. Ha születik valahol egy kispanda, automatikusan vissza kell szolgáltatni Kínának.

A program további részében belekóstolhattunk a bázis életébe és a gondozók mindennapos munkájába. Törtünk bambuszt a pandáknak, amelyre a könnyebb emészthetőség érdekében van szükség. Sütöttünk ún. pandasütit, ami egy speciális, tápláló összetevője a pandák élelmének, melyet a bázison kapnak. Megvizsgáltuk az ürüléküket, és megtanultuk, hogy melyek egy egészséges pandaürülék jellemzői. Megnéztünk egy megható dokumentumfilmet az egyik fiatal hím felneveléséről és szabadon engedéséről. A program fő attrakciójaként pedig bevittek minket egy, a turistáktól elzárt munkaterületre is, ahol mindössze egyméteres távolságból láthattunk egy pandát. Természetesen volt bőven szabadidőnk is a rezervátum területén, így bejárhattuk azokat a részeket is, ahol a látogatók megtekinthetik a pandákat. A program végeztével kaptunk egy-egy gyönyörű oklevelet dísztokban, egy-egy könyvet a pandákról, képeslapokat, pólókat, táskákat. Az idegenvezetőnk és a bázison dolgozók nagyon kedvesek, barátságosak voltak. Soha nem kaptunk még ennyi kedvességet, figyelmességet és ilyen szép ajándékokat egy hasonló program során. Fantasztikus élmény volt az itt töltött nap, és felemelő érzés, hogy egy kis ideig mi is részesei lehettünk ennek a projektnek, s részvételünkkel támogathattuk az itteni kutatásokat és a pandák fennmaradását.

Szívügyünk a vadállatok etikus megfigyelése és az olyan intézmények, rezervátumok támogatása, ahol ténylegesen küzdenek a fajfenntartásért, illetve az olyan programokon való részvétel, amelyekkel mi is támogathatunk egy nemes célt. Hálásak vagyunk, hogy a világ számos pontján volt már erre lehetőségünk, cserébe pedig életre szóló élményeket kaptunk. Ausztráliában egy híres kengurumenhely meglátogatása, Ugandában a hegyi gorillák megfigyelése a természetes élőhelyükön, Indiában tigrisszafari egy védett rezervátumban, most pedig Kínában az óriáspandákkal való találkozásunk járult hozzá ahhoz, hogy támogassuk az adott faj fennmaradását és élőhelyének megóvását, melyben sok esetben a turizmus megléte és a turisták által kifizetett pénzt kulcsfontosságú szerepet játszik.

DUJIANGYAN ŐSI CSATORNARENDSZERE

A szállásunk a program során a közeli Dujiangyan városkájában volt, ami önmagában is megér egy látogatást, hiszen egy nagyon különleges látnivalót rejt. Dujiangyan elsősorban az ősi csatornarendszeréről vált ismertté, melyet i.e. 256 körül építettek. A várost körülvevő hegyekből lezúduló csapadék és olvadékvíz miatt rendszeresek voltak ezen a vidéken az áradások, így a víz szabályozása és elvezetése céljából kialakítottak egy rendszert, mely hidakból, gátakból és mesterséges csatornákból áll. Ezt a vízgazdálkodási rendszert ma is használják, és átfogó előnyökkel jár az árvízvédelem, az öntözés, a vízszállítás és az általános vízfogyasztás terén. A történelmi öntözőrendszer mérnöki ritkaság és különlegesség, mely ma az UNESCO világörökségi státuszát élvezi. A csatornarendszer mellett érdemes felfedezni Dujiangyan középkori óvároskáját is, ahol hangulatos, térkövezett sétányokat és autentikus éttermeket találunk.

CSUNGKING (CHONGQING), A KÍNAI MEGAPOLISZOK KIRÁLYNŐJE

Csengtu után egy újabb hatalmas metropolisz, sőt, megapolisz felé vettük az irányt, ami a kínai körutazásunk következő, szám szerint 4. nagyobb állomáshelye volt, és ahol a következő napokat töltöttük. Csungking egy rohamos ütemben fejlődő megaváros, ami jelenleg még nem is szerepel a világ legnagyobb városairól szóló összeállításokban, pedig - az agglomerációt is beleértve - 30 milliós lakosságával igencsak ott van az élbolyban. Kína legnagyobb és a világ egyik legnagyobb városáról van szó, ahol gombamód nőnek ki a földből a felhőkarcolók, és sűrű erdőként sorakoznak a toronyházak, ameddig a szem ellát. Kínai léptékkel számolva, Csungking viszonylag közel fekszik Csengtuhoz, mindössze 300 km választja el a két várost egymástól, és Csungking eredetileg szintén Szecsuán tartomány része volt, de ma már egy különálló közigazgatási egységet alkot, melynek területe akkora, mint egész Ausztria. Csungking egy fontos kereskedelmi és gazdasági központ lett Kína középső részén, valamint a kínai autógyártás egyik központi városa.

A város egyik érdekessége, hogy a Jangce folyó partján fekszik, ami a Nílus és az Amazonas után a világ 3. leghosszabb folyója. Érdemes sétálni a folyópart belvárosi szakaszán, valamint befizetni egy esti sétahajókázásra a folyón, továbbá kipróbálni a folyó felett átívelő, kabinos felvonót is. Egyiptomban és Ugandában hajóztunk a világ leghosszabb folyóján, a Níluson. Kolumbiában és Brazíliában csónakáztunk, kajakoztunk, és halásztunk pirájára a világ 2. leghosszabb folyóján, az Amazonason. Kínában pedig felfedezhettük a Jangcét. Az ilyen pillanatokban meg kell csípnünk magunkat, hogy elhiggyük, nemcsak álmodjuk az életet, hanem valóban éljük az álmainkat.

A folyóparton felfedezhetjük a Hongya-barlangot, más néven a Hongya Dongot is, ami egy 11 szintes, hagyományőrző komplexum, ami tradicionális stílusban épült házikókból áll, melyekben ma éttermek és szuvenírboltok üzemelnek. A komplexum eredetileg egy ókori erőd lehetett, ami később a folyópart egyik kapujaként és kikötőjeként funkcionált.

Csungking a világ legnagyobb egysínű vasúti hálózatával rendelkezik. A magasvasút-hálózat egyik állomása egy toronyház belsejében van, ahol különös látványt nyújtanak a ház felé robogó, majd az épület gyomrában eltűnő szerelvények, így a Liziba Station a város egyik látványossága lett.

Ha pedig szeretnénk elmenekülni egy kicsit a városi forgatagból, akkor érdemes kimetrózni a belvárosból Ciqikou városrészbe, ami tulajdonképpen egy ősi falu, amely 1700 éves múltra tekint vissza, és mindmáig megőrizte autentikus hangulatát. Ma elsősorban turistaközpont, ahol tradicionális éttermeket, teaházakat és szuvenírboltokat találunk.

Ha tervezel utazást Kínába, és érdekel egy letölthető, megvásárolható útikalauz a mi 30 napos utazásunk napra lebontott, részletes útitervével, szállásokkal, hasznos weboldalakkal és applikációkkal, extra tippekkel és tanácsokkal, ami egy komplex tudásanyag, mely mögött több hónapnyi szervezés és kutatómunka, valamint egy hónapnyi intenzív utazás áll, és amelyet a legjobb tudásom és kizárólag a saját tapasztalataink alapján dolgoztam ki, akkor vedd fel velem a kapcsolatot a KAPCSOLAT menüpont alatt vagy a közösségi oldalaink bármelyikén!

Ha tetszenek a blogon szereplő írások, hasznosnak és érdekesnek találod őket, akkor nagyon hálásak lennénk, ha támogatnád a blogunk fennmaradását egy kávé árával IDE KATTINTVA.

Érdemes követni a blogunk Facebook-oldalát, Instagram-profilját és TikTok-csatornáját is, ahol további képes beszámolókat, részletes sztorikat és videós formában megosztott érdekességeket találsz az utazásainkról.

A teljes kínai blogcikksorozat: