Kolumbia V. – Kalandtúra egyénileg, autóbérléssel, hátizsákosan

2021 őszén töltöttünk el majdnem egy teljes hónapot, egész pontosan 3,5 hetet Kolumbiában, saját szervezésben, zömmel kocsibérléssel, kettecskén a férjemmel. A teljes kolumbiai blogcikksorozat előző részeiben olvasható az utazás egyes állomáshelyei szerinti, részletes útleírás, sok-sok látnivaló és programlehetőség bemutatásával, túraleírásokkal, hasznos tippekkel. Ebben a blogcikkben pedig összefoglalok minden egyéb praktikus tudnivalót, ami jól jöhet egy kolumbiai utazás megszervezéséhez és lebonyolításához.

MIÉRT ÉPPEN KOLUMBIA?

Kolumbia egy hihetetlenül színes, változatos és autentikus ország, ami izgalmas célpont lehet minden utazó bakancslistáján, mi pedig nagyon szeretjük a kevésbé felkapott, picit szokatlanabb, obskúrusabb célpontokat, melyeket még nem fertőzött meg a tömegturizmus, hiszen ezeken a helyeken még megvan az igazi felfedezés öröme. Talán nem alakul minden úgy, ahogy elképzeltük, és lesznek váratlan akadályok, kisebb döccenők, de ezzel együtt egy óriási kaland és kihívás felfedezni egy ilyen országot. Mindazonáltal sosem hittük volna, hogy Kolumbia lesz az első dél-amerikai ország, ahová eljutunk, hiszen nem tartozott azon országok közé, melyek mindig is szerepeltek a kívánságlistánkon. Kolumbia csak néhány évvel ezelőtt kezdte izgatni a fantáziánkat. A 2021-es év második felében viszont azon kevés ország egyike volt egy rövid ideig, ahová minden kötöttség és korlátozás nélkül, mindössze egyetlen regisztrációval és útlevéllel be lehetett utazni, akár a régi szép időkben. Úgy éreztük, ki kell használnunk ezt a nagyszerű lehetőséget, és itt az alkalom, hogy eljussunk az egyetlen olyan földrészre, ahol még nem jártunk korábban. Így született meg a vágyaink és az aktuális körülmények keresztmetszetéből eme körút gondolata, ami végül életünk egyik legfantasztikusabb utazása lett, ráadásul Kolumbia nemcsak a 40. meglátogatott országunk, hanem eme utazás által most már elmondhatjuk magunkról azt is, hogy jártunk mind a 6 (lakott) kontinensen. Ez egy óriási mérföldkő és sikerélmény számunkra, amiért elképesztően hálásak vagyunk.

ÉRDEKESSÉGEK KOLUMBIÁRÓL

• Területe 12x nagyobb, mint Magyarországé.
• Egyike annak a 13 országnak a világon, melyeken keresztülhalad az Egyenlítő.
• A főváros, Bogotá a világ 3. legmagasabban fekvő fővárosa (2600 m).
• Bogotá nemzetközi repterét a mitikus bányavárosról, El Doradóról nevezték el.
• Az ország a híres spanyol felfedezőről, Kolumbuszról kapta nevét, noha ő maga sosem járt a mai Kolumbia területén.
• Kolumbia a világ 3. legnagyobb kávéexportőre.
• Kolumbia a világ első számú smaragdexportőre, mennyiségben és minőségben egyaránt.
• Rendkívül változatos és sokszínű ország: minden megtalálható itt a sivatagtól a trópusi esőerdőig, az Andok vadregényes hegyláncaitól az Amazonas medencéjéig, a zord, csendes-óceáni partoktól a homokos-pálmafás, karibi strandokig, a nyüzsgő, modern metropoliszoktól a bájos, koloniális kisvárosokig.

ÚTITERV ÉS A KÖRÚT MEGSZERVEZÉSE

A körutazás első részében egy bérautóval jártuk be az ország egy részét, melynek során pontosan 3000 km-t tettünk meg az ország északi és északkeleti régióiban, egy nagy kört leírva. Ezután egy belföldi repülőjárattal utaztunk le az Amazonashoz, ahol részt vettünk egy 3 napos dzsungeltúrán is. Miután innen visszautaztunk a fővárosba, Bogotába, eltöltöttünk még itt néhány napot városnézéssel, s ezzel zártuk körutunkat. Összesen 10 állomáshelyünk, de 12 különböző szálláshelyünk volt, mivel Bogotában a körút elején eltöltöttünk egy rövid tranzitéjszakát, a körút végén pedig maradtunk még néhány napot várost nézni. Ugyanez volt a helyzet az Amazonasnál, ahol a dzsungeltúra előtt és után is eltöltöttünk a régió központi városkájában, Leticiában néhány napot különböző szálláshelyeken, elsősorban logisztikai megfontolásból. 11 szálláshelyet foglaltunk magunknak, a 12. szálláshely pedig a 3 napos amazonasi dzsungeltúra részeként eleve adott volt. Az előzetes szervezés szempontjából egyébként mindent úgy csináltunk, ahogy máskor is szoktunk. A repjegyeket közvetlenül a légitársaság oldalán vettük meg az indulás előtt nagyjából 2 hónappal; a nemzetközi repjegyek esetében ez az Air France, a Kolumbián belüli, belföldi járat esetében pedig a dél-amerikai Latam légitársaság volt. A szállásokat a Bookingon foglaltuk, s minden szállásunkat megneveztem, és részletesen jellemeztem az egyes állomáshelyekhez kapcsolódóan az előző bejegyzésekben. Autót pedig a nemzetközi Europcar autókölcsönzőnél béreltünk, amit a Rentalcars gyűjtőoldalon foglaltunk le, szintén aszerint, ahogy általában szoktuk. Ezeket a szokásos szervezési lépéseket tettük meg az utazás előtt. Arról, hogy általánosságban hogyan szoktunk megszervezni egy utazást, és melyek azok az általános érvényű aranyszabályok, melyekre mindig odafigyelünk, sokkal-sokkal részletesebben mesélek a blog egy másik szekciójában, ahol egy 3 részes és 15 lépésből álló, utazásszervezési kisokost találtok, telis-tele rengeteg hasznos tippel, tanáccsal és személyes tapasztalattal az utazás előtti tájékozódástól a szervezésen át egészen a megvalósításig és a felmerülő problémák megoldásáig.

E bejegyzés további részében pedig inkább az országspecifikus tudnivalókról írok részletesebben, illetve arról, hogy milyen nehézségekbe ütköztünk utazás közben, és ezeket hogyan oldottuk meg.

KOLUMBIA - ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK, ÁRAK, PÉNZÜGYEK, IDŐJÁRÁS

Az országba való belépés EU-s állampolgárok számára maximum 90 napos, turisztikai célú tartózkodás esetén vízummentes.

A hálózati áram 110 V, az elektromos csatlakozó pedig A és B típusú, ami egész Észak- és Közép-Amerikában használatos, tehát mindenképp kell átalakító a konnektorhoz. Az országba való megérkezéskor vettünk helyi SIM-kártyát.

A pénznem a kolumbiai peso (COP), melynek aktuális árfolyama 2021 végén/2022 elején: 1 USD = kb. 4000 COP. A kártyahasználat közepesen elterjedt, sok helyen lehet használni, de érdemes készpénzt is tartani magunknál. Több szállásunkon például nem tudtunk kártyával fizetni, illetve kisebb vásárlásoknál, utcai büféknél is inkább a készpénzt preferálják. A fizetőkapuknál pedig teljes mértékben csak készpénzt fogadnak el. A pénzváltásra érdemes odafigyelni, viszonylag kevés helyen van rá lehetőség, ezért előre kell gondolkodni. Nagyvárosokban, megbízható helyen érdemes váltani (bank, hivatalos pénzváltó, Western Union). Az amazonasi régióban, Leticia városában egyáltalán nincs ATM, és erősen limitált a kártyás fizetés lehetősége, ide tehát kellő mennyiségű készpénzzel célszerű utazni, pénzváltó viszont rengeteg van a városban, hiszen Leticia 3 ország (Brazília - Kolumbia - Peru) határán fekszik.

Az árfekvés nagyon kedvező az európai árakhoz képest, minden olcsóbb, mint itthon. Sok látnivaló ingyenesen látogatható, ha pedig van is belépődíj, az általában egy minimális, szimbolikus összeg. Az üzemanyag ára kb. fele az itthoninak, és az étkezéseket is szinte fillérekből meg lehet oldani. Az úthasználat fizetős, ami fizetőkapus rendszerben működik. A kapuknál általában 2-3 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni egy-egy útszakaszért.

Kolumbia az Egyenlítő mentén fekszik, tehát a trópusi, csapadékos éghajlat dominál, és nincsenek élesen elkülönülő évszakok. A tengerszint feletti magasság viszont erősen változik, így az aktuális időjárás mindig az adott magasságtól függ. A napsugárzásra mindenhol oda kell figyelni, emellett érdemes rétegesen öltözködni és felkészülni arra is, hogy bármikor jöhet egy kiadós zuhé. A magasan fekvő fővárosban, Bogotában például gyakran hűvös, esős az időjárás, míg a valamivel alacsonyabban fekvő, de szintén szeszélyes időjárású Medellínt az örök tavasz városának tartják. A karibi nagyvárosban, Cartagenában pedig a párás és fullasztó, 35 fokos hőség a jellemző. Salento és környéke, ahol a világhírű Cocora-völgy is található, szintén magasan, kb. 2000 méteren fekszik, így ott is változékony időjárásra kell számítani, míg a forró és száraz Tatacoa-sivatagban a naptej és az UV-szűrős túrasapka lesznek a legjobb barátaink. Az Amazonas-medence időjárásáról és egy dzsungeltúra praktikus oldaláról az előző blogbejegyzésben írtam részletesen.

AUTÓBÉRLÉS, KÖZLEKEDÉS - NEHÉZSÉGEK

Számunkra egyértelműen a road trip testesíti meg az eszményi utazást. Nincs is annál nagyobb öröm és szabadság, amikor beülünk egy autóba (legjobb, amikor a saját autónkkal mehetünk, de megteszi egy bérelt járgány is), és csak nekivágunk a nagyvilágnak. Ilyenkor érezzük a leginkább szabadnak magunkat. Gyönyörködni a tájban, meg-megállni kis falvakban, inni egy kávét, szóba elegyedni a helyiekkel, megismerni a mindennapi életet, mindezt teljesen szabadon és kötetlenül, nem igazodva senkihez és semmihez. Még ha ez egyes országokban hosszú, fárasztó vezetésekkel, váratlan nehézségekkel és folyamatos feladatmegoldással jár is együtt, akkor is megéri, hiszen így oly módon láthatunk bele egy adott országba, ahogy másképp nem lenne lehetőségünk. Márpedig Kolumbiában voltak bőséggel nehéz pillanatok és feszült helyzetek az autóbérlésből és a közlekedésből adódóan.

Kifejezetten reptéri felvétellel és leadással foglaltuk az autót, a landolás után viszont kiderült, hogy ennek a cégnek nincs irodája a reptéren. Egy kihelyezett standot találtunk lehúzott redőnyökkel, rajta 4 telefonszámmal, melyből az elsőt nem vették fel, a következő kettő pedig ki volt kapcsolva. Az idegességtől remegő kézzel tárcsáztam a negyedik számot, amit végre felvett egy, angolul alig beszélő ügyintéző. Nagy nehezen lekommunikáltuk, hogy kijönnek értünk a reptérre, s elvisznek a cég telephelyére, ahol elintézhetjük az adminisztrációt, és felvehetjük a kocsit. Innentől már simán ment minden, néhány perc múlva tényleg ott voltak értünk, és minden rendben zajlott. A bérlés ára tartalmazott egy általános biztosítást, extra biztosítást nem kötöttünk. Kb. 44 dollárért hozzáadtuk a bérléshez a második sofőrt, hogy az én nevem is szerepeljen a szerződésben, ezáltal felváltva tudtunk vezetni. Nemzetközi jogosítványunk egyébként van, amit a biztonság kedvéért elvittünk magunkkal, de Kolumbiában nem kérik, mivel Kolumbia nem tagja sem a '49-es genfi, sem pedig a '68-as bécsi egyezménynek, tehát ők nem foglalkoznak olyan irattal, ami ezen egyezmények alapján lett kiállítva. Vezetni akadálytalanul lehet az országban külföldi jogosítvánnyal. Hitelkártya szükséges volt a bérléshez, amin zároltak kauciót, amit az autó leadása után feloldottak.

A kezdeti döccenő után tehát meg tudtuk kezdeni a körutunkat a tervezett ütemben, az autónk pedig egy ezüstszürke Volkswagen GOL (nem Golf😊) volt. Ámde ezzel még nem értek véget a bonyodalmak. Az autó leadásánál szintén adódtak problémák. Amikor le akartuk adni a kocsit, már eleve ahhoz az irodához mentünk, amit a felvételkor megismertünk, de ezúttal az is zárva volt. Ismét megkezdődött az izzasztó és kellemetlen telefonálgatás, melynek során nagy nehezen sikerült azt az infót kihámoznunk, hogy hagyjuk az autót az iroda melletti parkolóban. Senki nem jött oda, hogy átvegye tőlünk az autót, és nem kellett aláírnunk semmit, tehát nem tudtuk volna igazolni, hogy mikor és milyen állapotban adtuk le az autót. Aggódtunk, nehogy megvádoljanak utólag, hogy nem vittük vissza időben a kocsit, vagy netán ránk akarjanak verni valamilyen kárt, amit nem is mi követtünk el. Szerencsére nem történt ilyesmi, de elég kellemetlen volt csak úgy otthagyni az autót. Olvastam néhány történetet arról, hogy Dél-Amerikában így működnek a dolgok, de valahogy reménykedtem benne, hogy minket el fognak kerülni az ilyen bonyodalmak. Hát, nem így lett, és mi is kaptunk egy kis ízelítőt a híres dél-amerikai slendriánságból.😊

Maga a közlekedés is tartogatott izgalmakat. Idegőrlő volt folyamatosan mászni az Andok hegygerinceit a keskeny, szerpentines utakon, araszolni az erős forgalomban, előzgetni a beláthatatlan kanyarokban és dupla záróvonalon a kamionoktól elkezdve a marhacsordákat terelő lovasokig mindenkit, áthágni minden szabályt, hogy némiképp haladjunk, de még így is lassabban haladni a tervezettnél. Európai értelemben vett autópálya igen kevés van az országban, a legtöbb útvonal sima főutakból áll, melyek lakott területeken haladnak keresztül. Minden fizetőkapu után vártuk a csodát, hogy majd most biztos kezdődik egy jobb autópálya-szakasz, ha már fizetünk is érte, de a széles utak és a gördülékeny haladás mindvégig hiú ábránd maradt. Emellett ráadásul nagyok a távolságok, így teljességgel kiszámíthatatlan, hogy a forgalmi dugók, az útépítések és a lassú haladás miatt mennyi ideig fog tartani egy adott útszakasz megtétele. Egy 100 km-es szakasz például könnyűszerrel eltarthat 3-4 óráig is. A legfárasztóbb napunk az volt, amikor egy 700 km-es szakaszt tettünk meg Medellíntől Cartagenáig, ami 14 órát vett igénybe. Reggel 6-kor indultunk el Medellínből, s úgy terveztük, hogy még sötétedés előtt, este 6 körül begurulunk Cartagenába. Egész nap tapostuk a gázt, mindössze 2x10 percre álltunk meg tankolni és kávét inni, de még így is sötétedés után, este 8-kor érkeztünk meg a városba, ezután pedig még nagyjából egy órán keresztül araszoltunk az esti forgalomban, keveregtünk a sötétben, egyirányú utcákon meg sikátorokon keresztül, míg megtaláltuk a szállásunkat. Szerencsére sikerült elkerülnünk a nagyobb késéseket, így mindvégig tudtuk tartani az útitervünket, de az eddigi utazásaink során egyértelműen a kolumbiai közlekedés vette leginkább igénybe az idegszálainkat. A legtöbb turista egyébként busszal és belföldi repülőjáratokkal utazik az országban. A buszhálózat elég jó, de az útviszonyok miatt a menetrend, pontosabban az érkezés ideje eléggé hektikus és kiszámíthatatlan. A nagyobb távolságok esetén mindenképp ajánlott a belföldi repülés.

Ha autót vezetünk Kolumbiában, még egy fontos dologra oda kell figyelnünk. A nagyvárosokban a túlnépesedés és a környezetszennyezés miatt korlátozzák a személyautó-forgalmat, és bizonyos napokon csak bizonyos rendszámú autók közlekedhetnek. Általában páros és páratlan napok szerinti felosztás van, és a rendszámunk utolsó számjegye alapján közlekedhetünk - páros számmal a páros napokon mehetünk, páratlannal pedig a páratlan napokon. Ez az egész szabályozás régiónként eltérő, és az egész rendszer félévenként változik. Erre felhívják a figyelmet az autókölcsönzésnél is, és vannak weboldalak, melyeken keresztül tájékozódhatunk az aktuális szabályokról.

NYELV, KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZBIZTONSÁG

A kommunikáció a másik olyan terület, ami problémás volt számunkra Kolumbiában, mivel szinte egyáltalán nem beszélnek angolul, még a turizmusban dolgozók, szállásadók, recepciósok sem. Mi csak néhány szót tudtunk spanyolul, amikor elindultunk Kolumbiába, de kénytelenek voltunk próbálkozni vele, ha valahogy meg akartuk értetni magunkat a helyiekkel. A szükség nagy úr, s így a végére viszonylag sok mindent megtanultunk, tehát egy intenzív spanyol nyelvtanfolyam is volt ez az út.😊

A közbiztonság szempontjából meglehetősen negatív az ország megítélése, ezen a téren viszont abszolút pozitívak voltak a tapasztalataink. Sehol nem éreztük veszélyben magunkat, nem ért bennünket semmilyen atrocitás, a helyiek kedvesek, barátságosak, vendégszeretőek és befogadóak voltak. Hozzáteszem, mindenhol betartottuk a józan paraszti ész diktálta szabályokat, vagyis késő este már nem császkáltunk kint, nem tévedtünk be gyanús és kihalt sikátorokba, kerültük a feltűnést, igyekeztünk beolvadni a helyiek közé, egyszóval nem hívtuk fel magunkra feleslegesen a figyelmet. Ilyen országokban továbbá nem viselünk drága ékszereket, nem tartunk magunknál nagyobb mennyiségű készpénzt, csak annyit, amennyire épp aznap szükségünk van, illetve nem tartjuk magunknál az iratainkat sem, csak az útlevelünk fénymásolatát arra az esetre, ha valahol igazoltatnának minket, vagy történne egy baleset. Egy adott hely valódi közbiztonságát viszont nyilvánvalóan egy hosszabb tartózkodás alapján lehetne reálisan megítélni, mi viszont csak néhány napot töltöttünk egy-egy állomáshelyen. Ilyen időtartamra vonatkoztatva és betartva a feljebb felsorolt aranyszabályokat, bátran ki merem jelenteni, hogy Kolumbiában teljesen biztonságosan lehet utazgatni.

Ha látunk a tévében egy olyan filmet vagy sorozatot, ami a kolumbiai drogkereskedelemről és a kartellek világáról szól, akkor hajlamosak vagyunk úgy elképzelni az országot, hogy minden utcasarkon drogot árulnak vagy lövöldöznek, és úgy általában véve minden a kokainról szól. A valóság azonban egészen más. Ott is ugyanúgy élnek a hétköznapi emberek, mint bárhol máshol a világon, a kokain ott is illegális, tehát nem árulják a nyílt utcán, az ország pedig sokat fejlődött pozitív irányba az elmúlt évtizedekben. Egyszerű turistaként tehát gyakorlatilag semmit nem vettünk észre abból, hogy Kolumbia a világ egyik legnagyobb kokainexportőre.

ÉTEL-ITAL

Kolumbia a világ 3. legnagyobb kávéexportőre, az ország kávérégiója pedig az UNESCO által létrehozott Világörökség része, így afelől nyugodtak lehettünk, hogy nem lesz gond jó kávét inni. A kávé mellett, amit a helyiek tintónak hívnak, imádtuk a zamatos, trópusi gyümölcsökből frissen facsart gyümölcsleveket (jugos naturales), illetve turmixokat, melyeket kétféle módon, vízzel (en aqua) vagy tejjel (en leche) készítenek el, és olyan sűrűek, hogy megáll bennük a szívószál. Kedvenceink a mangó-, papaja-, guanabana- és a kókuszlimonádé volt. Érdekesség, hogy Kolumbiában legálisan lehet kapni és fogyasztani kokalevelet, amit a helyiek rágcsálni is szoktak, a magaslati betegség okozta fejfájást enyhítendő, illetve lefőzve, teaként is fogyasztják. Mi is megkóstoltuk a kokateát, nagyon finom volt. Az ételek terén is igyekeztük feltérképezni a kínálatot. Nem vagyunk nagy ínyencek és kísérletezők, de évről évre, utazásról utazásra igyekszünk bátrabban és nyitottabban állni ehhez a témakörhöz is. A kolumbiai konyha pedig egyszerűen isteni! Az árak barátiak, óriási adagokat adnak, és minden nagyon gusztusosan van elkészítve, nehéz melléfogni.

Néhány tipikus kolumbiai étel, amit érdemes kipróbálni:

Calentado - tipikus kolumbiai egytálétel reggelire tükörtojással, babos rizzsel, főzőbanánnal.

Empanada - csirke- vagy marhahússal töltött lepény.

Buñuelos - olajban sült, fánkszerű, édes golyó.

Patacón - főzőbanánból készült pogácsa. Régiónként eltérő módon készítik. Van, ahol kisebb és vastagabb, máshol nagyobb és hajszálvékony, de feltétet tesznek rá: sajtot (patacón con queso) vagy csirkehúst (patacón con pollo).

Bandeja Paisa - hatalmas és kiadós egytálétel sült húsokkal, kolbásszal, tojással, főzőbanánnal, avokádóval, babos szósszal, salátával. Eredetileg Paisa régió hagyományos étele, innen ered a neve is, de ma már az egész ország egyik nemzeti étele.

Ajiaco - főzelékszerű egytálétel csirkehússal, főtt kukoricával.

HÁTIZSÁKOS UTAZÁS

Most először valósítottunk meg egy nagyobb utazást kizárólag hátizsákosan, ezért ebben az utolsó fejezetben ennek a témának szentelek néhány gondolatot. Fejenként kettő, egy 38 és egy 20 literes hátizsákkal indultunk útnak, melyeket felvittünk magunkkal a repülőre, tehát csak kézipoggyásszal utaztunk. Ennek köszönhetően spóroltunk fejenként kb. 50 ezer forintot a nemzetközi repjegyen, ugyanis a fapados légitársaságokhoz hasonlóan néhány hagyományos légitársaság is árul olyan jegyeket tengerentúli járatok esetében is, melyek csak kézipoggyászt tartalmaznak, ezáltal olcsóbbak, mint a többi jegy. Nemcsak anyagi megfontolásból, hanem a praktikusság, mobilitás szempontjait is mérlegelve döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk a hátizsákos utazást, és azt kell mondanom, hogy nagyon élveztünk így utazni, hiszen sokkal kényelmesebb volt hátizsákokkal mozogni, mint állandóan cibálni a nagy és nehéz bőröndöt egyik szállásról vagy reptérről a másikra. Mivel az elmúlt években egyre rutinosabbak lettünk a pakolásban, és igyekeztük csökkenteni a bepakolt holmik mennyiségét, így mostanra eljutottunk egy olyan szintre, hogy már egész jól elboldogultunk a hátizsákok nyújtotta térfogattal is.

Manapság már számos hasznos dolgot be lehet szerezni, melyek szó szerint és átvitt értelemben is megkönnyítik a hátizsákos utazást. Lehet kapni például ultrakönnyű, gyorsan száradó törölközőt, összecsukható, mini utazó-hajszárítót vagy lecsatolható szárú túranadrágot, amit az időjárástól függően hosszú vagy rövid verzióban is lehet hordani. Az elmúlt években már egyre több ilyen praktikus holmit beszereztünk, így mostanra tényleg készen álltunk arra, hogy hátizsákkal keljünk útra. Emellett azt is kitapasztaltuk, hogy sok olyan dolog van, melyeket egyszerűen felesleges itthonról cipelni magunkkal, hiszen mindent meg lehet kapni helyben is. Ilyenek például a drogériaszerek, melyekből kis kiszerelésben, minimális mennyiséget vittünk magunkkal, és útközben pótoltuk, ha valami elfogyott. A ruhák tekintetében is érdemes rugalmasnak lenni - a hátizsákos utazás nem arról szól, hogy minden képen más ruhában szerepeljünk, és nagyestélyiben meg szalmakalapban szaladgáljunk a naplementében, hogy menő képek készüljenek az Instagramra.😊 A hátizsákos utazás alapja, hogy egyszerű, praktikus, egymással jól kombinálható és kényelmes ruhadarabokban gondolkodjunk. Ha nem leszünk nagyon koszosak, és nem izzadunk túlságosan, akkor simán lehet például egy nadrágot 2-3 napig hordani, de sok helyen - szállásokon vagy nagyvárosokban - van mosási lehetőség is. Mi vittünk magunkkal egy mosószappant is, aminek segítségével este a szálláson gyorsan és egyszerűen ki tudtuk mosni az alsóneműinket, zoknikat.

Nézzük a konkrét listát férfi és női változatban, hogy mi mindent vittünk magunkkal hozzávetőlegesen egy hónapos időtartamra.

IRATOK:

• útlevelek, személyi igazolványok
• jogsik, nemzetközi jogsik
• utasbiztosítás, EU-s kártya
• sárga oltási könyv, EU-s oltási igazolás
• repjegyek, beszállókártyák
• belépéshez szükséges regisztráció
• autóbérlésről szóló igazolás, szállásfoglalások
• útikönyv, programtáblázat, egyéb jegyzetek
• határidőnapló, toll

RUHÁK (FÉRFI):

• 7 alsónadrág
• 7 pár zokni
• 5 póló, 2 trikó
• 1 hosszú ujjú felső
• 1 mellény
• 1 esőkabát/esőponcsó
• 1 túradzseki
• 3 túranadrág (lecsatolható szárral)
• 3 rövidnadrág
• 1 farmer
• 1 sportcipő
• 1 papucs
• 1 túrabakancs

RUHÁK (NŐI):

• 10 bugyi
• 10 pár zokni
• 2 melltartó (fehér, fekete), bikini
• 8 trikó/póló
• 6 cicanadrág
• 1 hosszú farmer
• 2 túranadrág (lecsatolható szárral)
• 1 kardigán
• 1 hosszú ujjú pulóver
• 1 esőkabát/esőponcsó
• 1 túradzseki
• 1 papucs
• 1 sportcipő
• 1 túrabakancs

DROGÉRIA (FÉRFI):

• tusfürdő
• fogkrém, fogkefe
• kézkrém
• szúnyogriasztó
• dezodor
• mini elektromos borotva

DROGÉRIA (NŐI):

• sampon
• tusfürdő
• intim mosakodógél
• fogkrém, fogkefe
• fényvédős arckrém
• alapozó, púder
• szemceruza
• ajakbalzsam
• szemöldökcsipesz, kistükör
• körömcsipesz
• tampon, betét
• borotva, borotvazselé
• kézfertőtlenítő, fülpiszkáló
• arctisztító kendő
• mini hajkefe, mini hajszárító, hajgumi, hajcsatok
• mini törölközők

ELEKTRONIKA:

• utazóadapter
• elosztó
• mobiltelefonok, töltők, powerbank
• fényképezőgép, GoPro, tartalék elemek, töltők
• szelfibot, állvány
• fejlámpák
• laptop, töltő

GYÓGYSZEREK:

• fájdalom- és lázcsillapító 
  
• szopogatós tabletta torokfájásra
• antibiotikum
• gyulladáscsökkentő szem- es fülcsepp
• allergia elleni szemcsepp
• ragtapasz, fertőtlenítő, vitaminok