India körutazás egyénileg – Agra, Jaipur, Delhi látnivalók

ÉRKEZÉS AGRÁBA

Az indiai körutazásunk első nagyobb állomáshelye a híres arany háromszög egyik városa, Agra volt, ahová vonattal érkeztünk Delhiből, majd 3 éjszakát töltöttünk a városban, így volt 2 teljes napunk a város és környékének felfedezésére. A szállásunk az 5 csillagos Radisson Hotel Agra nevű szállodában volt. India nagyon olcsó ország, így az európai árakhoz képest viszonylag olcsón lehet magasabb kategóriájú szállásokat is foglalni. Noha általában olcsóbb helyeken szoktunk megszállni, ezúttal nagy figyelmet fordítottunk a színvonalas és jó értékelésű szállások kiválasztására, hiszen úgy gondoltuk, Indiában ez kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, és valóban jólesett megpihenni egy tiszta, nyugodt, kényelmes hotelszobában a városi forgatag után. A szobaár félpanziós ellátást tartalmazott, így az étkezéseket a hotelben oldottuk meg, továbbá a hotel hangulatos tetőteraszáról fantasztikus kilátás nyílt a városra, beleértve a közeli Taj Mahalt, így mindennel maradéktalanul elégedettek voltunk.

MINDEN, AMIT TUDNI ÉRDEMES A TAJ MAHAL MEGLÁTOGATÁSÁRÓL

A város és az egész ország fő attrakciója a világ egyik legszebb és legikonikusabb épülete, az UNESCO által létrehozott Világörökség része, és a világ 7 új csodájának egyike; az az épület, amiért elsősorban mi is ellátogattunk ide, hiszen mindig is szerepelt a bakancslistánkon: a Taj Mahal. A szerelem palotájaként is ismert építmény valójában egy muszlim mauzóleum, amit az iszlám vallású Mogul Birodalom 5. uralkodója, Sáh Dzsahán mogul épített a 17. században a gyermekszülésben elhunyt felesége tiszteletére. Később az uralkodót is itt helyezték örök nyugalomra. A fehér márványból épült, elképesztően részletgazdag díszítésű és monumentális méretű síremlék a mogul építészet csúcspontja, és számos további alkotás ihletője. Építészeti jelentősége páratlan. A mauzóleumot kertek, medencék, szökőkutak és további épületek veszik körül, melyek egy hatalmas és lenyűgöző szépségű komplexumot alkotnak, ami a Yamuna folyó partján terül el.

Mivel a Taj Mahal egy muszlim mauzóleum, így a mecsetekhez hasonlóan, péntekenként nem látogatható. A hét többi napján napkeltétől napnyugtáig tart nyitva. Napfelkelte előtt már kb. 30 perccel, vagyis reggel 6-kor megnyitják a kapukat, így érdemes ekkor érkezni, a jegyet pedig érdemes előre, online megvenni a gyorsabb bejutás érdekében. Ha magába a mauzóleumba is szeretnénk bemenni, akkor a teljes jegyár külföldi állampolgároknak jelenleg 1250 INR (kb. 5500 HUF). A jegy névre és pontos idősávra szól, mellyel maximum 3 órát lehet a komplexum területén tartózkodni, amely időtartam bőven elegendő a komplexum bejárásához. Arra viszont érdemes felkészülni, hogy már kora reggel is hatalmas a tömeg, hiszen a Taj Mahal a világ egyik legnépszerűbb látványossága, amit évente több millió ember keres fel a világ minden tájáról. A bejáratnál mindenkit megmotoznak, és átnézik a táskákat. Nem lehet bevinni többek között nagyobb hátizsákot, ennivalót, folyadékot, fotóállványt. Vizet be lehet vinni, de odabent is vannak ivókutak. Ahogy India más látnivalóinál, úgy itt is önjelölt fotósok és túravezetők hada lepi el a turistákat a bejáratnál. A kéretlen ajánlatok hárításához határozott fellépésre van szükség. A területet önállóan is prímán be lehet járni és megtalálni azokat a rejtett zugokat, ahol a tömeg ellenére is jó felvételeket lehet készíteni. A tökéletes képeken való görcsölést azonban érdemes elengedni, hogy valóban élvezni is tudjuk az ittlétet - hiszen ez lenne a legfontosabb a világ 7 csodájának egyikénél.

AGRA TOVÁBBI LÁTNIVALÓI

A város fő attrakcióján kívül érdemes felfedezni az agrai Vörös Erődöt, ami szintén az UNESCO által létrehozott Világörökség része. A középkori Mogul Birodalom fővárosa és központja Agra volt, így ez a komplexum az egyetlen olyan erőd Indiában, ahol minden mogul uralkodó élt hosszabb-rövidebb ideig. A vörös homokkőből épült erődkomplexum a jelenlegi formáját Akbar uralkodása alatt érte el, aki a megérkezése után, 8 év alatt, 1565 és 1573 között építette újjá a romos erődöt. Az erődből fantasztikus kilátás nyílik a városra és a közeli Taj Mahalra is. Miután körbejártuk az erődöt, a következő látnivalónk felé vettük az irányt, ami Itmad-ud-Daula sírja volt. Ez egy mogul síremlék, melyet homokkőből és márványból építettek. A fényűző mauzóleumot a Taj Mahal előfutárának tartják, emiatt gyakran Baby Tajnak is nevezik. A napunk további részében két kertet látogattunk meg. Az egyik a Ram Bagh nevű park, ami egy nyugodt oázis a város forgatagában, ahol kellemes sétákat tehetünk, s ahonnan letekinthetünk a Yamuna folyóra. A másik kert pedig a Mehtab Bagh, mely szintén a Yamuna folyó partján terül el, különlegessége pedig az, hogy pontosan a Taj Mahallal szemben fekszik, így csodás kilátás nyílik innen Agra városának fő attrakciójára. A kert végében és annak falain kívül, közvetlenül a folyóparton egy külön kilátópont is kialakításra került, ahová külön belépőjegyet kell venni, de abszolút érdemes idáig elsétálni, hiszen páratlan panorámában gyönyörködhetünk innen.

Agra környékén található még egy világörökségi helyszín, mégpedig Fatehpur Sikri romvárosa, ahová szintén ellátogattunk. Fatehpur Sikri az egykori Mogul Birodalom fővárosa volt I. Akbar sah uralkodása alatt, és a közeli birodalmi központtal, Agrával együtt osztozott a birodalmi teendőkön. Jelentősége leginkább abban rejlik, hogy a mogul uralom kezdetén született, így a birodalom első egységes építészeti koncepcióját vonultatja fel. A romvárosban egykori paloták, mecsetek, lakóépületek maradványait vehetjük szemügyre, melyek vörös homokkőből épültek, gazdagon díszített részletekkel, faragott oszlopokkal, gyönyörű ajtókkal és pavilonokkal, melyeket tágas terek és udvarok kötnek össze egymással. A romváros kb. 40 km-re fekszik Agrától, a terület alapos körbejárása pedig legalább 2-3 órás program, így ez egy félnapos kirándulásnak felel meg a városból.

ÉRKEZÉS JAIPURBA, A KIRÁLYI VÁROSBA

Miután felfedeztük Agra városát és környékét, robogtunk is tovább az indiai körutazásunk következő állomáshelyére, ami nem más volt, mint az arany háromszög egy másik ikonikus városa, Jaipur. Miután törölték az előre lefoglalt vonatjegyünket, lefoglaltunk egy privát transzfert, amellyel gyorsabban és kényelmesebben érkeztünk meg a városba, mintha vonattal utaztunk volna. A következő 3 éjszakánkat töltöttük itt, így volt 2 és fél napunk a város látnivalóinak felfedezésére. A szállásunk a 4 csillagos Flute Boutique by Hotel 91 nevű helyen volt, ami remek választásnak bizonyult. A hotel jó környéken, egy csendes, félreeső utcában helyezkedett el, valamint a szoba színvonalával, a tisztasággal és a félpanziós ellátással is maximálisan elégedettek voltunk, remekül éreztük itt magunkat.

JAIPUR LÁTNIVALÓK

Jaipurt II. Jai Singh maharadzsa alapította 1727-ben, amikor áthelyezte ide a királyi család székhelyét a közeli Ámbér városából. A város elnevezése is a legendás uralkodó nevéből ered. 1876-ban rózsaszínre festették az óváros épületeit Edward walesi herceg látogatása alkalmából, azóta is a rózsaszín épületek adják Jaipur jellegzetességét. A falakkal és kapukkal körülvett, rózsaszín óváros egyedülálló városképpel és építészeti jelentőséggel bír, és az UNESCO védelme alatt áll. Az arany háromszög városai közül egyértelműen és toronymagasan Jaipur lett a kedvencünk. Nemcsak itt van a legtöbb érdekes látnivaló a 3 város közül, de a hangulat és maga a városkép is itt volt a leginkább megnyerő és magával ragadó számunkra. Az indiai káosz ellenére, meglepően jól éreztük magunkat Jaipurban.

Az óváros egyik legjelentősebb látnivalója és a mi személyes kedvencünk a városban a Hawa Mahal, vagyis a Szelek Palotája, melynek 5 emeletes homlokzatán 953 pici ablak található, melyeken keresztül a királyi udvarhölgyek szemlélhették a városi életet, míg ők maguk rejtve maradhattak a kíváncsi tekintetek elől. Ahhoz, hogy teljes pompájában elénk táruljon a palota páratlanul csodálatos, rózsaszínre festett homlokzata, érdemes átverekedni magunkat az utca túloldalára, majd felmenni a palotával szemben fekvő épület kávézóinak valamelyikébe, melyek teraszairól zavartalanul gyönyörködhetünk a kilátásban. Mi a Tattoo Cafét választottuk, ahol a kínálat már kiválóan alkalmazkodott a kereslethez: egy "fotójegyet" kell venni a belépéshez (ez ottjártunkkor 250 INR volt fejenként - kb. 1100 HUF), s ezért cserébe korlátlanul fotózhatunk, videózhatunk, és le is fogyaszthatjuk ezt az összeget. A pincérek nagyon segítőkészek, közös képeket is készségesen készítettek rólunk. A palotakomplexumot azonban nemcsak kívülről, hanem belülről is érdemes megnézni, hiszen a kívülről igen látványos homlokzat valójában csak egy kis része az egész komplexumnak, ami szintén csodálatos, így érdemes több figyelmet szentelni ennek az épületnek. Érdekes élmény testközelből megnézni a rózsaszín homlokzatot és letekinteni az utcai forgatagra a kis ablakokon keresztül.

Miután megnéztük ezt a látnivalót, átsétáltunk a közeli Városi Palotához (City Palace), ami mindmáig Jaipur királyi családjának székhelye, noha hatalmuk ma már csak jelképes, ugyanis Indiában 1971-ben eltörölték a fejedelmi címeket és kiváltságokat. A jelenlegi maharadzsa a most 25 éves Padmanabh Singh, becenevén Pacho, aki az uralkodócsalád 303. leszármazottja, keresztapja pedig a brit Károly király. Nagyapja halála után, egyéb leszármazott híján, 12 évesen lett belőle szimbolikus uralkodó. Nagyanyjával, édesanyjával és két fiatalabb testvérével alkotják a jelenleg öttagú királyi családot. Látogatásunk idején a család a palotában tartózkodott, amiről a királyi család felvont lobogója tanúskodott. Amikor házon kívül tartózkodnak, a zászlót leeresztik. A palotába a belépő igen borsos: a teljes jegyár, amivel nemcsak a lenti udvarok és a királyi múzeum, hanem a palota néhány titkos terme is látogatható, külföldi állampolgároknak jelenleg 4.000 INR fejenként (kb. 18.000 HUF), ami toronymagasan a legdrágább belépőnk volt Indiában. A palota ráadásul csak vezetett túrával látogatható, és a túra végén még elvárják a borravalót is, amit így összességében elég nagy lehúzásnak éreztünk, de egyszer az életben legalább alaposan bejártuk Jaipur királyi palotáját is.

Elsőként a díszes bejárati kaput néztük meg (Rajendra Pol), melyet fehér márványból készített elefántszobrok őriznek. Ezután átsétáltunk a Mubarak Mahal nevű csarnokon, ami a vendégek fogadására szolgáló épület. Volt egy kisebb megállónk a Diwan-e Khas nevű csarnokban, ahol a világ 2 legnagyobb ezüstkancsója is megtekinthető kiállítva, melyek a Guinness-rekordok között is szerepelnek. Az edények 1,6 méter magasak, 340 kg-ot nyomnak, 4000 literesek, és 14 ezer olvasztott ezüstpénzből készültek. Az edények elkészítését II. Madho Singh maharadzsa rendelte el 1902-ben, hogy ezekben szállítsák a Gangesz szent vizét Angliába, ezért Gangesz-urnáknak is nevezik őket. Ezt követően megnéztük a Pritam Niwas Chowk nevű, belső udvart és egykori tánctermet, melyet 4 festett ajtó szegélyez, melyek mindegyike egy-egy évszakot jelképez, és egy-egy hindu isten tiszteletére emelték őket. Ezután felvittek minket az emeletre, és néhány titkos terem megtekintése következett, ahol a királyi család tagjai is rendszeresen megfordulnak. Ezek közül a legszebb a Sobha Niwas nevű, ünnepi szoba volt, melynek falait üvegberakásokkal és arannyal díszítették.

Jaipur óvárosában, közvetlenül a palota mellett található még egy nagyon különleges és szintén világörökségi helyszín, mégpedig a Jantar Mantar, ami egy 18. századi csillagászati obszervatórium, melyet a város alapítója, II. Jai Singh maharadzsa hozott létre 1734-ben. A műveltségéről ismert és a csillagászat iránt érdeklődő uralkodó összesen öt ilyen létesítményt épített India több városában, melyek közül ez a legnagyobb és legjelentősebb. A komplexumban összesen 19 objektum található, melyek különböző asztrológiai mérésekre és megfigyelésekre szolgálnak, mint a Nap vagy a bolygók állásának megállapítása és az idő mérése. A 19 elem egyike a világ legnagyobb napórája, ami 2 másodperces pontossággal mutatja az időt.

Egy teljes napot szántunk Jaipur hegyi erődjeinek felfedezésére, ami egy, 3 erődből álló komplexum. Az első számú erődkomplexum a világörökségi Ámbér-erőd (Amber Fort), amely Jaipur közelében, a vele egybeépült Ámbér történelmi városában, egy hegytetőn helyezkedik el. Rajasthan állam hegyi erődjeiként, öt másik erőddel együtt szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján. Az erődöt 1592-ben alapították egy régebbi, 11. századi erőd romjain, majd az 1600-as évek elején bővítették ki. Az erődöt gyakran palotaként is emlegetik pompás kertjei, fényűző csarnokai és oszlopos pavilonjai miatt. A komplexumnak sok érdekes része van, beleértve az erődpalota fenséges kapuit vagy a Tükörcsarnokot, melynek falait tükrökből kirakott minták díszítik. Az Ámbér-erőd közelében található a másik hatalmas erődkomplexum, a Jaigarh-erőd, melyet gyakran egy komplexumként emlegetnek Ámbér erődjével, ugyanis egy föld alatti járat köti össze őket, amelyen keresztül az uralkodócsalád tagjai el tudtak menekülni a háborús időkben a sokkal masszívabb Jaigarh-erődbe. Az erőd falairól pazar kilátás nyílik a közeli Ámbér-erőd komplexumára és a környező tájra. A középkorban Jaigarh közelében egy vasérclelőhelyre bukkantak, így ez a hely a vasgyártásáról vált ismertté. 1720-ban itt készítették el az akkori világ legnagyobb ágyúját. A Jaivan Cannon névre hallgató remekmű közel 10 méter hosszú, 50 tonnát nyom, 50 kg-os ágyúgolyókat használtak hozzá, egyetlen tüzeléshez pedig több, mint 100 kg puskaporra volt szükség. Az ágyú kerekeken gurul, melyet kötelek és elefántok segítségével mozgattak. Az ágyú megtekinthető az erődben. A harmadik komplexum a Nahargarh-erőd, mely büszkén ül az Aravalli-hegység gerincén, lenyűgöző hátteret nyújtva Jaipur városának. Az erődöt II. Jai Singh maharadzsa építtette 1734-ben, majd 1868-ban bővítették ki. Nahargarh, ami a tigrisek lakhelyét jelenti, a másik két erőddel együtt egy masszív védelmi láncot alkotott Jaipur, a királyi város számára. Az erőd falai között egy kastély található, ami a királyi család nyári rezidenciájaként szolgált. A kastély tetőteraszára is felmehetünk, ahonnan csodás panoráma nyílik Jaipur városára.

Az óvároson és a hegyi erődökön kívül pedig jutott még időnk néhány kisebb, kevésbé ismert és a város különböző területein fekvő látnivaló megtekintésére is. A Gaitor Ki Chhatriyan egy királyi sírkert és krematórium, melyben 1733 óta vannak eltemetve a királyi család uralkodói. A Patrika-kapu egy díszes és dekoratív kapu, melynek belső falain csodás festmények láthatók. Nagyon különleges látnivaló a Panna Meena Ka Kund, ami egy 16. századi lépcsős kút. A középkorban elterjedt szokás volt ilyen hatalmas, lépcsős kutakat építeni, melyek a funkcionalitásukat tekintve víztározók és kutak voltak, ugyanakkor társasági összejövetelek és vallási rituálék helyszínéül is szolgáltak. Közvetlenül a kút mellett található a Bihari Ji Ka Mandir Temple, ami egy csodálatos és nagyon misztikus hangulatú, 17. századi, hindu templomrom. Az egyik kedvenc látnivalónk a városban pedig az Albert Hall Museum volt, ami Rajasthan tagállam legnagyobb és legjelentősebb múzeuma. Maga az épület is figyelemre méltó, a kiállítások között pedig olyan műkincsek kaptak helyet, mint egy egyiptomi múmia szarkofágja, az ókori Görögországból származó leletek, hindu isteneket ábrázoló, indiai szobrok és egy Zsolnay porcelánkollekció Magyarországról!

ÉRKEZÉS DELHIBE

Az indiai körutazásunk utolsó állomáshelye az ország fővárosa, Delhi volt, ahová ismét egy privát transzferrel érkeztünk, és ahol az egész körút utolsó 3 éjszakáját töltöttük. A szállásunk a 4 csillagos Hotel Oak Plaza nevű szállodában volt, ami egy forgalmas főút mentén helyezkedett el, így meglehetősen zajosak voltak az itt töltött napjaink. Maga a hotel egyébként kellemes, a zajos és koszos környezet pedig adott volt. Delhi a maga 22 milliós lakosságával a világ egyik legnagyobb, legnépesebb és sajnos az egyik legszennyezettebb városa is. A szennyezettség drasztikus, a szmog mellett a szálló por koncentrációja is kritikusan magas. A szmog csípte a szemünket és a torkunkat, és még sosem éreztük annyira koszosnak és porosnak magunkat egy városnézős nap után, mint Delhiben. A kaotikus közlekedés és a túlzsúfoltság miatt pedig nagyon sok időt vesz igénybe, míg eljutunk a város egyik pontjáról a másikra, ezzel érdemes számolni. Az általunk meglátogatott városok közül Delhi volt a legkevésbé szimpatikus Indiában.

DELHI LÁTNIVALÓK

Az itt töltött napjainkat igyekeztük maximálisan kihasználni, így felfedeztük a város főbb látnivalóit. A Vörös Erőd a 17. században épült erődkomplexum, mely a Mogul Birodalom egykori székhelye volt, a brit gyarmati időszak alatt a brit hadsereg katonai támaszpontként használta, ma pedig Delhi egyik fő turistalátványossága, és az UNESCO által létrehozott Világörökség része. Az erődöt 23 méter magas falak veszik körbe, melyek vörös homokkőből épültek, és amelyek egységét két kapu töri meg. A főbejáraton belépve, egy fedett bazársoron találjuk magunkat, s ezen keresztül tudjuk megközelíteni az erőd belső részeit, melyek tágas udvarokból, medencékből, egykori lakóépületek, császári csarnokok, lakosztályok, mecsetek maradványaiból állnak. Az erőd nemcsak történelmi, hanem építészeti szempontból is nagyon jelentős és változatos, az egyes épületeken több kultúra és építészeti stílus nyomai is megfigyelhetőek.

Ezután Humayun császár síremlékét és a mellette fekvő Sunder Nursery komplexumát fedeztük fel, ami egy komplex tételként szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján. Humayun császár síremléke a mogul építészet első grandiózus alkotása, építése 1572-ben fejeződött be. Mintaként szolgált a későbbi mauzóleumok építéséhez, beleértve a Taj Mahalt is. Humayun császár mellett az uralkodócsalád sok más tagját is ide temették, így az egész komplexumot a mogul dinasztia nekropoliszának tartják. A Sunder Nursery pedig egy városi park és ugyancsak nekropolisz, melyben mogul uralkodók sírhelyeit találjuk. Az eredetileg Azim Bagh néven ismert komplexumot a mogulok építették a 16. században, melynek területén összesen 6 császári síremléket találunk, melyek Humayun császár síremlékéhez csatolva lettek az UNESCO védelme alá helyezve. A 20. században egy gyönyörű városi parkot alakítottak ki a sírhelyek körül, ahol csodás virágágyások és gyümölcsfák, mesterséges tavak és medencék, árnyas sétányok és csicsergő madarak között sétálgatva fedezhetjük fel a középkori mogul síremlékeket.

Ezután következett a Qutub Minar, egy hatalmas minaret, ami egy 12. századi komplexum és régészeti terület közepén áll, mely az indiai iszlám építészet egyik kiemelkedő példája. A 72,5 méter magas, téglából épült minaret a világ legmagasabb ilyen építménye. A műemlékegyüttes szintén az UNESCO által létrehozott Világörökség része. A minaret tetejére 399 lépcsőfokon lehet feljutni, de a torony évtizedek óta zárva tart a látogatók előtt korábbi balesetek és öngyilkosságok miatt. A komplexum területén láthatunk egy befejezetlen minaretet is, ami 12 méter magas, és amit eredetileg a Qutub Minarnál is magasabbra terveztek.

Legvégül megnéztük az India-kaput (India Gate) is, hivatalos nevén a Delhi Emlékművet, ami egy háborús emlékmű, melyet 1921-ben alapítottak, és egy óriási parkos terület közepén magasodik. Az emlékmű az első világháborúban és más, kisebb háborúkban elesett, közel 75 ezer indiai katonának állít emléket. A monumentális emlékmű az ókori római diadalívek stílusát idézik, gyakran hasonlítják a párizsi Diadalívhez is.

A teljes indiai blogcikksorozat: